Viktória királynő 200 éve született

Kétszáz éve, 1819. május 24-én született Viktória brit királynő, egy korszak névadója, akinek hatvanhárom éves uralkodása Nagy-Britannia történetének legfényesebb szakasza volt.

Születésekor Anglia és Hannover között perszonálunió állt fenn, a trónon az elborult elméjű III. György ült. Az ő egyik fia volt az adósságokkal küszködő, az angolt csak törve beszélő Edward kenti herceg, Viktória apja. Apja nyolc hónappal később meghalt, az árvaságra jutott lány rokonaitól kevés szeretetet, anyjától pedig igen egyszerű neveltetést kapott (később gyakran érezte magát feszélyezve műveltségének hiányosságai miatt). A trónöröklési sorban születésekor csak ötödik Viktória két királlyá lett, de gyermektelen nagybácsija után 1837. június 20-án örökölte meg a trónt. Ez egyben az 1714 óta fennálló perszonálunió végét is jelentette, mert Hannoverben nő nem uralkodhatott. Koronázását egy évvel később tartották, a szertartást kisebb hibák tarkították, mert az előző koronázásokat lebonyolító érsek beteg volt.

Viktória átköltözött a Buckingham-palotába, belevetette magát a társasági életbe, így ismerte meg egy bálon unokatestvérét, a jóképű Albert szász-coburg-gothai herceget, akivel egymásba szerettek.

Mivel Viktória uralkodó volt, a német herceg nem kérhette meg, a házassági ajánlatot a királynő tette, a szertartásra 1840-ben került sor. Házasságuk boldognak és kiegyensúlyozottnak bizonyult, Viktória heves vérmérséklete és időnkénti depressziós rohamai ellenére. Albert megváltoztatta lánykori sérelmei miatt bizalmatlan és haragtartó feleségét, rávette a kemény aprómunkára és a napi politizálástól való távolságtartásra, de arra is rávezette, hogyan tudja népszerűsége révén érvényesíteni befolyását.

Viktória 1840 és 1857 között kilenc gyermeket hozott a világra, akik valamennyien Európa uralkodóházaiból kaptak házastársat, rokoni szálakat teremtve valamennyi dinasztiával (kivéve a franciát és a spanyolt). Az első világháborúban szemben álló II. Vilmos német császár és V. György brit király például unokatestvérek voltak. Az „Európa nagyanyjának” nevezett Viktória hordozta a vérzékenység génjét, amely tíz férfi leszármazottjában bukkant fel, köztük volt II. Miklós orosz cár tragikus sorsú fia, Alekszej cárevics is.

Az 1851-es londoni világkiállítás a vetélytárs nélkül álló Nagy-Britannia hatalmát volt hivatott demonstrálni. A híres Kristálypalotában rendezett bemutató olyan impozáns volt, hogy az orosz cár még látogatását is megtiltotta alattvalóinak.

Viktória 1877-ben a korona ékkövének tartott India császárnője is lett.

Férjét 1861-ben vesztette el, depressziójából csak 1866-ban lábalt ki, amikor Albert egykori vadászmestere, a skót John Brown személyében (akit a sajtó kevésbé lojális fele „Brown császárnőként” emlegetett) talált támaszra. Férje emlékéhez nem lett hűtlen, birodalomszerte háromezer emlékművet emeltetett neki, és élete végéig csak fekete ruhát viselt.

Alattvalói szerették és tisztelték, a Birodalom jelképének tekintett királynő születésnapjain és uralkodásának jubileumain hatalmas népünnepélyeket rendeztek.

Különösen emlékezetes volt az 1887. évi Aranyjubileum, amely valóságos védjeggyé emelte arcmását,

az 1897-es Gyémántjubileum alkalmával a már idős és fáradt uralkodó a legújabb technikát alkalmazva táviratban köszöntötte öt földrészre kiterjedő birodalma alattvalóit.

Ő maga egyetlen gyarmatot sem keresett fel személyesen, csak Indiába szeretett volna eljutni, de ettől orvosai tanácsolták el az éghajlat miatt. A kis termetű királynő ugyanis hajlamos volt a hízásra, és mivel szeretett enni, kedvelte a sört és a bort, és a szülések is nyomot hagytak rajta, még az angliai nyarakat is egyre nehezebben viselte. A királynő kedvenc foglalatossága a festés volt, és egész életében naplót vezetett. Elmeháborodott tettesek nyolc alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet, de az ijedtségen túl nem esett baja.

Utolsó nyilvános szereplése a búr háború sebesült katonáinak meglátogatása volt, nem sokkal később ágynak esett, és 1901. január 22-én meghalt. Windsorban temették el a végső nyugvóhelyének épített mauzóleumban, férje oldalán.

Vele a világ lakosságának negyede vesztette el királynőjét, és egy egész korszak szállt a sírba. Viktória 63 éven, 7 hónapon és 2 napon át uralkodott, ennél hosszabb ideig csak a jelenlegi királynő, II. Erzsébet ült a brit trónon. Ezalatt alapjaiban változott meg a britek élete: hazájuk lett a világ leghatalmasabb országa, amely a valaha létezett legnagyobb, a földkerekség negyedére kiterjedő birodalom felett uralkodott. Az Egyesült Királyság lakóinak száma megduplázódott, új városok, gyárak nőttek ki a földből, emelkedett az életszínvonal, az országot vasútvonalak hálózták be, és megépült a londoni földalatti első szakasza.

Számos tradíció kezdődött uralkodása alatt, így például ő érkezett először a parlament ülésének megnyitójára abban a hintóban, amelyet azóta valamennyi utódja használ e jeles esemény alkalmából, és róla jelentek meg az első kereskedelmi forgalomban kapható hivatalos fényképek. Életéről több film is készült, 2009-ben Az ifjú Viktória királynő főszerepét Emily Blunt alakította. A 2017-es, igaz történeten alapuló Viktória királynő és Abdul című alkotásban Judi Dench személyesítette meg az idős uralkodót, aki egy fiatal indiai tisztviselőt fogad barátságába, az udvar nagy felháborodására.

Borítókép: Viktória királynő portréja 1843-ból