Latinul tanultak a menhelyen

Meglepő dolgot tapasztalhatott volna egy idegen, ha ellátogat az elmúlt hat hónapban a nyíregyházi hajléktalan szállóra: a menhely néhány lakója ugyanis latinul tanult, a növények latin neveit igyekezett megjegyezni. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen aki parkgondozói OKJ-s vizsgára készül, annak mindezt tudnia kell.

Mindebben nagy szerepe volt a nyíregyházi  Oltalom Szeretetszolgálatnak, hiszen az intézmény azt vallja, hogy nem „konzerválni” kell a hajléktalanok helyzetét, hanem mindent elkövetni annak érdekében, hogy visszailleszkedjenek  a társadalomba,  s eséllyel vehessék fel a harcot a munkaerő-piacon.

Értéket teremtettek

– A hajléktanok önálló életének megkezdéséhez komplex programot indítottunk, amelyhez 43 millió forint támogatást kaptunk – tájékoztatta a lapunkat Nagy Judit, az Oltalom Szeretetszolgálat szakreferense. – A programban vállaltuk, hogy 25 hajléktalan ember számára képzést adunk, munkalehetőséget keresünk, a lakhatási lehetőségeiket javítjuk. Ez a 25 fő több éve él hajléktalanként, alacsony az iskolai végzettségük. Néhányan közülök valamikor szakmát is szereztek, de ma már azzal a szakmával nem tudnak elhelyezkedni. Egyéni elbeszélgetések és tesztek alapján választottuk ki a jelölteket, hiszen számukra nagy kihívást jelentett a napirend újbóli megszokása, az iskolapadba való beülés. Közben négyen le is morzsolódtak, de jöttek helyükbe póttagok, így a napokban mind a 25-en megszerezték a parkgondozói képzésről az OKJ-s oklevelet. A gyakorlati foglalkozások során intézményünk telephelyeit tették rendbe, virágosítottak, fontos volt a számukra, hogy értéket teremtettek.

– Július 1-jétől mind a 25 személy munkába áll a nyíregyházi városüzemeltetési kht.-nál, s ha már rendszeres keresettel rendelkeznek, akkor lakhatási támogatással igyekszünk az önálló életüket segíteni – tette hozzá Nagy Judit.

Belebicsaklott a nyelv

A parkgondozói OKJ-s képzést megszerzők egyike Bódi Árpád, aki így emlékezett vissza az elmúlt fél évre:

– Kivételes lehetőség volt ez a számunkra, amellyel élni kellett. Nehéz volt a hat hónap, hiszen teljesen átalakította életünket.Időben kellett kelnünk, hogy reggel 8 órára megérkezzünk a foglalkozásokra. Az odafigyelés, a jegyzetelés, a 45 perces óra szokatlan volt, hiszen én is harmincöt éve ültem utoljára iskolapadban. Tanultunk többek között talajtant, éghajlattant, géptant, növénytant. Bizony a latin szavakba olykor-olykor belebicsaklott a nyelvünk, de csak megtanultuk. Bízom benne, hogy az itt megszerzett ismereteket tudjuk majd kamatoztatni.

M. Magyar László