Az őrangyalok is alszanak néha…

A pillanat töredéke alatt már azt mérlegeltem, mi a jobb, megoldás, jobbra le a mély árok vagy az ütközés kétszer kilencvennel… – de a férfi, ott szemben, időben felpillantott. Talán az őrangyala rázta meg a vállát – Nyéki Zsolt jegyzete.

Egyszer aludtam el vezetés közben, de megúsztam. Pár másodperc lehetett csupán, a sávomat sem hagytam el, a sebességmutató is ott állt, ahol „hagytam”, de amikor feleszméltem, olyan erővel futott át minden porcikámon a félelem, hogy a Bátaszéktől hazáig tartó út fáradtsága nyomban elillant. Már nem kellett megállnom egy parkolóban pihenni, hazáig ébren tartottak az adrenalintól hevített gondolatok: jó ég, mi lett, lehetett volna, ha…

Harmincegy éve szerzett jogosítvánnyal zsebemben, bónusz nullás (vagyis nulla baleset) casco minősítésemmel valahol félmillió-millió kilométer közé saccolható az amolyan „úrvezető” autós múltam. Sokkal nagyobb teljesítményeket rögzítenek körülöttem a tachográfok, de azt én is látom, tapasztalom, hogy autózás veszélyes üzem lett. Nem szívesem írom le, mert szüleim a lap hűséges olvasói között is a leghűségesebbek (no meg a legkritikusabbak…), és most kicsit lebuktatom magam előttük. Sokszor letagadom ugyanis, amikor kormányt ragadva kell útra kelnem, hogy elvégezzem épp aktuális feladatomat az ország különböző pontján. Miért izguljanak…? Ha pedig nem tudom eltitkolni, akkor kellő magabiztossággal nyugtatgatom őket: „Á, nem is veszélyes az, ha figyel az ember…” Nem meséltem el nekik azt sem, amikor a négyesen egy szemből jövő autó átjött a sávomba, és a pillanat töredéke alatt már azt mérlegeltem, mi a jobb, megoldás, jobbra le a mély árok vagy az ütközés kétszer kilencvennel… – de a férfi, ott szemben, időben felpillantott. Talán sikerült bedugnia mobil töltőjét a szivargyújtóba, talán pontot tett az SMS-üzenetére, talán az őrangyala rázta meg a vállát. Szinte arcom előtt volt a rémült tekintete, ahogy visszakapta a kormányt. Megúszta, megúsztuk.

Az Európai Unió 2020-ig tervezett programjának egyik nagy-nagy jelmondata a mobilitás, értve ez alatt a munkaerő lendületes áramlását a közösségen belül. Ez úgy csapódik le a mi útjainkon, hogy a szomszédos Románia mintegy kétmillióra becsült vendégmunkásainak jelentős része itt megy és érkezik vissza, ingázik otthona és nyugat-európai munkahelye között. Amszterdamból, Hamburgból vagy épp Madridból hosszú az út. Mi végképp nem engedhetjük meg magunknak, hogy fáradtan üljünk volán mögé.

- Nyéki Zsolt -