Érdekességek a mai napról: 11.15.

Ma van a Füstmentes nap - a dohányzásról való  leszokás napja. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO kezdeményezésére november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten FÜSTMENTES NAPPÁ nyilvánították.A tradícióvá növekedett nap alapötletét 1971-re datáljuk, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. Az ötlet megfogant, és 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) tűzte zászlajára a célt. Sikerült is egymillió embert rábírniuk, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, ami ekkor kapta az egységes „Smokeout Day” elnevezést.

383 éve, hogy ezen a napon, pontosan a 49. születésnapján meghalt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. Gyulafehérváron akadémiát és jelentős kulturális központot hozott létre. Marosillye várában született 1580 november 15-én, és Gyulafehérváron halt meg 1629 november 15-én. Korán árvaságra jutott, Báthory Zsigmond udvarában nevelkedett, s távoli rokonát, Bocskai Istvánt tartotta nevelőjének. Már 15 évesen katonai pályára lépett, 1600-1602-ben Mihály havasalföldi vajda és G. Basta császári hadvezér rémuralma ellen harcolt. 1604-ben csatlakozott Bocskai Istvánhoz. 1613-ban a Habsburgokkal kapcsolatot kereső Báthory Gábor ellen indult a Török Birodalom támogatásával. 1613.10.23-án a kolozsvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta. A Habsburgok és a törökök között politizálva az önálló - esetleg a királyi Magyarországgal egyesített - Erdély létrehozására törekedett. Gyulafehérvári udvarát kulturális központtá és főiskolai székhellyé tette. Házassága Brandenburgi Katalinnal erősítette a szövetséget a protestáns fejedelmekkel. Uralkodása alatt (1613-1629) Erdély aranykorát élte. 1620.08.25-én a besztercebányai országgyűlésen, miután kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, Bethlen Gábort magyar királlyá választották. A magyar rendek ugyanis abban bíztak, hogy a török Porta hozzájárul Erdély és a királyi Magyarország egyesítéséhez Bethlen Gábor királysága alatt. A fejedelem azonban tudta, hogy egy protestáns király ellen a katolikus közvélemény összefogna, emellett a rendek az ő kezét is megkötötték volna, s a török ellenes háborúk finanszírozását is tőle várták. Ezért nem koronáztatta meg magát, s 1621-ben végleg lemondott a királyi címről II. Ferdinánd javára; ennek fejében viszont hercegi címet kapott Munkács várával és megtarthatta az uralma alá került hét felső-tiszai vármegyét. Bethlen fejedelemként a harmincéves háború során elfoglalta Pozsonyt, megszerezte a Szent Koronát, s a cseh és morva rendek seregeivel együtt 1619 őszén Bécset fenyegette. Az elfoglalt területek nemessége felekezeti különbség nélkül őt támogatta. 1620 áprilisában a prágai szerződéssel szoros együttműködés jött létre közte és Pfalzi Frigyes cseh király között. Élete utolsó éveiben Báthory Istvánhoz, a nagy elődhöz hasonlóan, a lengyel trónt akarta megszerezni, szövetkezett a moldvai vajdával, az orosz cárhoz küldött követet, tervéhez meg akarta nyerni a svédeket és a hollandokat is. 1629 november 15-i halála miatt azonban elképzeléseit nem válthatta valóra. A gyulafehérvári székesegyházban temették el.

382 éve költözött a csillagok közé  Johannes Kepler német csillagász, aki leírta a bolygók ellipszis pályáját, és aki feltalálta a távcsövet. Tőle tudjuk, hogy a bolygók a Nap körül keringve milyen pályát futnak be mozgásuk közben. Ez azt jelenti, hogy a Nap közelében járva – miután egy ellipszisnek két központja van, - gyorsabban mozognak, míg a Naptól távolabb lassabban. Mit gondolnak, nyár a Földön a Nap közelében járva, vagy attól távol van? Becsapós a kérdés, ugyanis a Földön kétszer van nyár, az északi féltekén akkor, amikor a Naptól távol vagyunk, a déli féltekén meg akkor, amikor Nap közelben vagyunk. A levegő hőmérsékletét a napfény beesési szöge határozza meg. Regensburgban halt meg. Meghatározta az égitestek fénysugarának törését áthaladva az atmoszférán, valamint a szemlencse és a szemüveg optikai törvényeit. Johannes Kepler lencserendszereket hozott létre és 1611-ben feltalálta a csillagászati vagy Kepler-féle távcsövet. 1609-ben hozta nyilvánosságra a bolygók mozgásának első és második törvényét, majd 1618-ban a harmadikat. Az első törvény szerint a bolygók ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül, az ellipszis két gyújtópontjának egyikén a Nap áll. A második törvény kimondja, hogy ha a Napot és egy bolygót gondolatban egy egyenessel összekötünk, ez a vonal azonos időközökben azonos nagyságú felületeket érint a bolygó mozgása alatt. A harmadik törvény pedig így szól: a bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint a Naptól való távolságuk harmadik hatványai. Kepler tanított a Prágai egyetemen.

274 éve született Sir William Herschel német csillagász, aki felfedezte az Uranuszt.

222 éve Pozsonyban magyar királlyá koronázták II. Lipótot, aki egyidejűleg német-római császár és cseh király is volt. Az álláshalmozónak mondható II. Lipót bátyja, II. József halála után vette át a hatalmas birodalom kormányzását. Mária Terézia királynő és (Lotharingiai) I. Ferenc német-rómi császár gyermekeként felvilágosodott szellemű nevelést kapott, különösen a természettudományok és a technika iránt érdeklődött. 1765-ben, apja halála után Toscana nagyhercege lett, ahol 25 éves uralkodása alatt az elmaradott államot az európai felvilágosodás minta országává alakította át megfontolt reformpolitikájával. Bátyjával, II. Józseffel és egész bürokratikus, centralista abszolutizmusával szemben a hivatalnoki apparátus helyett a rendi önkormányzat modernizálását, a cenzúra eltörlését, teljes vallási türelmet és a jobbágyok felszabadítását javasolta. Ellenezte az egyes országok hagyományait semmibe vevő magyarországi politikáját is. II. József halála után, 1790. március 14-én át kellett vennie a birodalom kormányzását, november 15-én magyar királlyá koronáztatta magát. II. József politikája az osztrák, a cseh és a magyar rendek ellenállásához vezetett, háború folyt a törökök ellen, Poroszország Németalföld elszakadási törekvéseit támogatta, valamint háborúval fenyegetett a porosz és lengyel helyzet is. II. Lipót a reichenbachi egyezményben rendezte a vitás kérdéseket Poroszországgal, összeomlott a németalföldi felkelés. A törökökkel először fegyverszünetet, majd 1791-ben békét kötött. Magyarországon eltörölte II. József intézkedéseit. II. Frigyes Vilmos porosz királlyal összefogást tervezett a forradalmi Franciaország ellen, azonban hirtelen megbetegedett, valószínűleg tüdőgyulladást és mellhártyagyulladást kapott. 1792. március 2-án, két nap betegeskedés után halt meg, a bécsi kapucínusok kriptájában temették el.

41 éves – és milyen jól tartja magát  a mikroprocesszor. Az általános felhasználásra is alkalmas eszköz népszerűsítése érdekében az Intel reklámkampányt indított, az első hirdetés pedig 1971. november 15-én jelent meg az Electronic News hetilapban. Azóta ezt tekintjük a mikroprocesszor születésnapjának. A mikroprocesszor az informatika területén kívül többek között az audio-berendezések, a videojátékok, az autók fedélzeti komputere, a bonyolultabb kapcsolótáblák, a mobiltelefonok, a tűzjelzők és a nagyfelbontású tévéadások működéséhez is nélkülözhetetlen. A születéséről tudni lehet, hogy nagyszülei a tranzisztorok voltak, akik olyan – szennyezett – félvezetők, (nem politikai értelemben) akik egyik irányban vezérelhető módon engedik át az áramot. Ezekből épített nagyobb egységek – sokszor feladat orientált kivitelben – az integrált áramkörök, tehát őket mondhatjuk a CHIP szüleinek.

342 éve halt meg Jan Amos Komensky (Comenius) cseh teológus, aki a modern pedagógia megalapítója volt. Amszterdamban 78 éves korában halt meg. Egy ideig Magyarországon, a sárospataki kollégiumban is tevékenykedett. Comenius oktatási módszere és iskolarendszerének terve a mai pedagógia alapja. Az esélyegyenlőséget tartotta az iskolai oktatás alapelvének, ezért az általános iskolai kötelezettség bevezetését követelte. Iskolarendszerét négy szakaszból állónak tervezte: "anyaiskola" (elsőtől a hatodik életévig), majd az "anyanyelvi iskola" (hetedik életévtől a tizenkettedikig), utána a latin vagy szakiskola következett (tizenharmadiktól a tizennyolcadik életévig), esetenként kapcsolódott felsőbb akadémiai képzés (a huszonnegyedik életévig). Képzési rendszerében - megfelelően a diákok fejlődő gondolkodási készségének - a világról szóló ismereteket és nyelvet kell tanítani egyre nagyobb részletességgel.