Rossz a vízminőség Halápon

Debrecen-Haláp. – Ez a víz semmire se jó – összegzi dr. Nagy Csilla, Haláp-Nagycsere háziorvosa a településrész azon problémáját, mely folyamatosan, néhány napja pedig felerősödve bosszantja az embereket. Történt ugyanis, hogy január másodikán beomlott az orvosi rendelőt ellátó régi, fúrott kút és a kompresszor a sáros víztől meghibásodott. Víz híján költözni kellett, átmeneti megoldásként a nagycserei imaházba került a rendelés, mintegy 4 kilométernyi távolsággal arrébb és szimbolizálva a helybelieknek a vízprobléma megoldásával kapcsolatos várakozásait.

Szürke

– Amikor víz nélkül maradtunk, azonnal értesítettem az önkormányzatot és az ÁNTSZ-t is. A nagycserei lelkész jóindulatán múlott, hogy oda mehettünk átmenetileg – idézi fel a doktornő, megjegyezve, hogy minden hivatal és az itteni lakosok részéről is maximális segítőkészséget tapasztalt. – Megjavították a kompresszort, majd tegnap újra, mert január 21-én megint elromlott. Most működik – mutatja a csapból folyó vizet, ami ottjártunkkor tiszta, de máskor gyakran szürke színű. Hogy nem csak nem szép, arról papír is van: az ÁNTSZ vizsgálata alapján nem ivóvíz, és mivel az arzén a bőrön át is felszívódik, még főzésre, mosdásra sem tanácsos használni.

Már régóta vásárol ballonos ivóvizet a rendelőbe a saját pénzén Nagy Csilla, a hozzá érkező betegek pedig sokszor hoznak magukkal néhány liternyit például kézmosásra. A kompresszor házában a doktornő szintén a maga zsebéből működtet egy infralámpát télen azért, hogy hidegben ne fagyjon el az egyébként igen régi szerkezet.

Koszos

– Nekünk is juthatna Hende Csaba lajtos kocsijaiból, elmennénk minden nap ezekhez vízért – fogad minket az idős halápi hölgy, aki megkért, ne írjuk le a nevét, de szívesen megmutatja, milyen nyomokat hagy a víz a tárgyaikon. Hangsúlyozza: valamennyi itt élőnek problémája van a vízzel. Megkínál minket is vele; olyan íze van, mintha vasat nyalogatnánk. A nő úgy tudja, 15-20 méter mély a kútja, azzal együtt vásárolta a házat évekkel ezelőtt.

— Mindent befog, bebarnít a vastartalma, a benne levő arzén pedig a megengedett érték többszöröse. Ha vízszűrőbe tesszük, akkor látszik, hogy rengeteg kosz van benne. Sajnos, Debrecen csak a várostábláig tart, velünk nem törődnek – mondja, utalva arra, hogy a régóta fennálló helyzetre semmilyen megoldási szándék nem látszik.

Hosszú távra

Ismeri a halápi vízproblémát Papp Viktor önkormányzati képviselő (Fidesz-KDNP).

– Úgy tudom, az orvosi rendelőnél az okozta a problémát, hogy a régen készült, homokos talajban lévő kút beomlott. A rendelő az imaházba költözött néhány napra. A kialakult helyzet ügyében folyamatosan egyeztettem az érintettekkel, valamint a városháza illetékeseivel. Most átmenetileg tisztítással, átkompresszorozással megoldódott a probléma, de ez hosszú távon nem lesz elég. Kérvényeztem az önkormányzatnál, hogy végleges műszaki megoldást találjunk – mondta a képviselő. Megjegyezte: az orvosi rendelő működési engedélyét ideiglenesen felfüggesztette az illetékes hatóság a probléma megoldásáig, de a rendelő azóta visszaköltözött, az állandó működési engedélye pedig hosszú távra, határozatlan időtartamra szól.

Sokba kerül

– Rendszeresen fordulnak hozzám a Halápon és Nagycserén élők a vízzel kapcsolatos panaszaikkal. A városháza illetékes osztályaival keressük a lehetőséget, hogyan lehetne megoldani a terület jó minőségű vízzel való ellátását. Ez nyilván jelentős összegbe kerül és valószínűleg csak pályázati források bevonásával valósítható meg.

Papp Viktor tud konkrét vízminőség vizsgálati eredményekről, néhány érték a megengedett határérték felett van. Az őt megkereső lakosok többsége azt mondja, hogy ivásra inkább ásványvizet fogyaszt. 

A DISZ a hálózat kiépítését követeli

– Az ország második legnagyobb városának egy részén nem juthatnak egészséges ivóvízhez az emberek – hívta fel a figyelmet Varga Zoltán, a DISZ önkormányzati képviselője szerdai sajtótájékoztatóján. – A Halápon és Nagycserén fúrt kutakból a határértékeket meghaladó mennyiségű arzén jelenléte mutatható ki – mondta, állítását egy, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal budapesti laboratóriumában készült szakvéleménnyel alátámasztva, mely a Halápról származó vízmintában 41,1 mikrogram/liter arzén mutatott ki és a víz fogyasztását nem javasolja. A képviselő felszólította a debreceni városvezetést, hogy a halápi-nagycserei ivóvíz hálózat kiépítésének költségét (ami a DISZ szakértői szerint 100-150 millió forint) a 2013-as költségvetésbe tervezze be, nem csak az eu-s előírások, hanem az ott élők egészsége érdekében is!

Csak költséges megoldás látszik

Elvileg jó minőségű víz is nyerhető lenne a Halápi talajból, hiszen abból az irányból kapja Debrecen is az egészséges ivóvizet – tudtuk meg Ányos Józseftől, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatójától. Azt is elmondta, hogy valamikor, talán még az 70-es években volt ott egy kút az iskola ellátásra, tanácsi tulajdonban, de ez soha nem került átadásra a Vízmű részére, közüzemi szolgáltatási célból. Így az ott lakók egyenként saját kutakat fúrattak (ásattak), a közösségi kutat megszüntették; de ez is legalább 10 éve történt, visszaállítása ma már csak vészhelyzetekre adna megoldást a mennyiségi és minőségi korlátok miatt.

Kétes kutak

– A saját ingatlanon lévő kutak jelentős része valószínűleg engedély nélkül létesült. Ha még szakszerűtlenül is, és sekély mélységbe, akkor érthető, ha nem megfelelő minőségű vizet kapnak belőle – mondta a vezérigazgató. Hozzátette: az engedély nélküli kutak esetében, az ottélő polgárok a nemzeti vízkincset ingyen használják. Az – egyébként nem nagy összegű – vízkivételi díj megfizetése pedig együtt járna a kutak engedélyezett, bejelentett létesítésével, ugyanakkor ez esetben a víz bevizsgáltatására is köteleznék a tulajdonost, tehát csak egészséges vizet ihatna.

A szakember gyanúja szerint a nagyrészt nem engedéllyel létesült kutak valószínűleg csak sekély mélységig vannak fúrva, így a felszíni szennyeződések belemosódnak a talajba, onnan a vízbe, illetve az egyéni kutak tovább szennyezhetik a vízkészletet, „úgy, mintha a közös húsleveses tálba mindenki saját kanalával nyúlkálna”.

Közművesítés

– Néhány éve végeztünk egy kalkulációt, mennyibe kerülne Debrecentől kiépíteni a kb. 10-12 kilométerre lévő településrészre a vezetékes vízhálózatot. Akkor mintegy 200 millió forintra becsültük a költségeket. Mostmár a közműadó is terhelné ezt a hálózatot, méterenként 125 forinttal – mondta Ányos József, érzékeltetve, hogy az önkormányzatnak alaposan meg kell gondolnia, belevágjon-e egy ilyen projektbe. A működtetés kapcsán megemlítette, hogy például a Bayk András-kertbe néhány éve vállalkozók, lakossági befizetésekből vezették ki a vizet, azonban olyan kicsi vízfogyasztás történik ezen a hálózaton, hogy a karbantartása majdhogynem többe kerül, mint amit a szolgáltatott vízért kiszámláznak.

Azt, hogy a terület megfelelő vízzel való ellátottsága érdekében a Debreceni Vízmű egy „hivatalos” kutat fúrasson Halápon vagy Nagycserén, nem tartja járható útnak Ányos József. Ehhez ugyanis egy törpe vízművet is kellene létesíteni, hogy az arzén-, vas- és mangán-mentesítést elvégezze, így viszont az egész többe kerülne, mint a vízvezeték kiépítése.