Átmenetileg tesz csak jót a sok eső a Nagyerdőnek

Debrecen - A mögöttünk hagyott tél, valamint a tavasz első fele a megszokottnál jóval csapadékosabb volt Debrecenben. Ez ugyan pillanatnyilag jót tett a Nagyerdőnek, de hosszú távon más megoldásra lesz szükség a talajvízszint csökkenése miatt régóta száradó és egyre satnyább tölgyesek megvédése érdekében. Ezen az állásponton van a részben a Nagyerdőt is kezelő Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őre, Demeter László. A szakember elmondta, hogy az elmúlt 100 évben végrehajtott csatornázások, lecsapolások miatt fokozatosan csökken a talajvízszint a Nagyerdő alatt, amely a XX. század elején mért 2-3 méterről mostanra 10-12 méterre esett vissza.

Ezzel párhuzamosan eltűntek a barna homokos, vízzáró réteggel nem nagyon rendelkező területen 50-60 éve még létező nádasok, mocsarasok is. Demeter László szerint, a folyamatot valószínűleg a környéken működő, Debrecen vízellátásának nagy részét biztosító ivóvízkutak is erősítik, ugyanis a felszín közeli talajvizek, hajszálereken keresztül összeköttetésben állnak a mélyebben elhelyezkedő rétegvizekkel. A szakember arról is beszámolt, hogy érdekes módon az őshonos tölgyfák szép lassan reagálnak az évszázados átlagban egyre szárazabbá és melegebbé, mind gyakrabban szélsőségessé váló időjárásra.

Míg korábban a Nagyerdő tölgyfáinak gyökérzetében középen mindig volt egy nagy, mélyre lenyúló gyökér, addig ez az újabb ültetésű fáknál már hiányzik. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az utóbbi évtizedekben vetett makkokból kikelt tölgyek nem nőnek olyan magasra mint elődeik, így a csúcsszáradás jelensége is elmúlóban van. Demeter László azt is megfogalmazta, hogy hosszú távon célszerű lenne a Nagyerdő alóli vízkivételt megszüntetni.

HBN. OCs.