„Műtét” altatás és vér nélkül

Debrecen - Az országban először (2007 óta) a DEOEC-en vált elérhetővé a gammakés technológia.A napokban lesz gammakéses műtétem, de mivel pánikbeteg vagyok, ezért már előre rettegek, hogy nem fognak altatni. Miért nem lehet ezt a beavatkozást altatásban végezni? – e kérdést két olvasónk is feltette a szakembertelefon során, s többen is érdeklődtek prof. dr. Bognár Lászlótól, hogy pontosan mit jelent ez az eljárás, mikor alkalmazhatják.

– Azért nem altatásban végezzük a beavatkozást, mert nem indokolt. Fontos azonban kiemelni, hogy itt valójában nem műtétről van szó, hanem sugárkezelésről – nyugtatta olvasónkat az idegsebész, hozzátéve: a gammakés név nagyon szellemes, de félrevezető. A második tagja, a kés a véres beavatkozásra utal, de valójában pont az ellenkezőjéről van szó. Ez az eljárás kiváltja a véres, nyitott műtéti beavatkozást. Hatását műtét nélkül, a besugárzás következményeként váltja ki.

– Az eljárás lényege, hogy egy alkalommal intenzív, fókuszált sugárkezelést alkalmazunk, mely a megcélzott területet milliméter pontosságúan érinti, de az azt körülvevő szöveteket megkíméli, így valóban olyan mintha egy varázskéssel, a koponya megnyitása nélkül operálnánk az agy közepén úgy, hogy annak nyoma sincs – részletezte az eljárást a szakember, hozzátéve: az agy daganatainak műtétekor alkalmazzák ezt az eljárást. Hanem például az arcidegzsábánál is – tehettük hozzá képzeletben az elhangzottakhoz, mivel a következő hívó épp erről érdeklődött.

A széltől is…

– Arcidegzsábától (trigeminus neuralgia) szenvedek, a fájdalom pedig egyre elviselhetetlenebb, hiába szedek többféle gyógyszert, egyre kevésbé hatnak - panaszolta egy 63 éves hölgy, hozzátéve: olvastam, hogy többféle műtéti eljárással is lehet javítani ezen a betegségen, ám az is előfordulhat, hogy visszatér. – Jókat hallottam a gammakésről is. Arra lennék kíváncsi, hogy vajon Ön mit javasol? Van-e végleges megoldás? – kérdezte az olvasó prof. dr. Bognár Lászlót.

– Megtisztelő a bizalma, de felelősséggel csak úgy lehet válaszolni a feltett kérdésre, ha előbb alaposan kivizsgáljuk. Csodagyógyszer nincs. Be kellene jönnie ambulanciánkra, ahol a vizsgálatok után felállítunk egy kezelési stratégiát. Ahhoz, hogy végleges kezelési lehetőségekről beszélhessünk is szükség van előzetes konzultációra – válaszolt az idegsebész kitérve a betegség leírására is.

A trigeminus neuralgia, azaz az arcidegzsába latin kifejezésének trigeminus tagja az ötös agyideg elnevezése, s azért „tri”, mert három (arcérző) idegre oszlik. A beteg szörnyű fájdalmat érez, ami általában rohamszerűen tör rá, s sokszor valamilyen egyébként normálisnak számító inger lehet a kiváltója. Például a szájpadláshoz ér a nyelv, megfújja a szél a homlokát stb. – részletezte a szakember, hozzátéve: e betegség kezelése általában gyógyszeres. – Ha az nem használ, akkor kerülhet sor olyan műtéti megoldásra, melynek során az idegdúcot keressük fel és „roncsoljuk”.

Ha ez nem működik, akkor szóba jöhet egy direkt műtét, amelynek során az ideghez hozzáfekvő eret eltávolítjuk és ekkor megoldódhat a probléma - mondta Bognár professzor, hangsúlyozva: ez csak olyan betegnél jöhet szóba, akinél van ilyen anatómiai eltérés.

– Ha nincs ilyen ér-ideg konfliktus, akkor a következő megoldás az érző ideg koponyán belüli szakaszának a gammakéssel való besugárzása- vázolta a kezelési lehetőségek sorát a szakember.

A gammakésről

A gammakés egy speciális sugársebészeti eszköz, ami bizonyos típusú agydaganatok, koponyán belüli áttétek, érrendszeri elváltozások, az arcidegzsába, epilepszia és a Parkinson-kór kezelésére szolgáló orvosi eszköz. Lényege, hogy a koponya felnyitása nélkül külső sugárforrásokkal pusztítják el a kóros képleteket.

Előbb ideggyógyászhoz, s csak utána sebészhez!

Két órán keresztül folyamatosan csöngött a telefon szerkesztőségünkben a múlt keddi (március 26.) szakembertelefonunk alkalmával, amikor prof. dr. Bognár László várta olvasóink hívásait. A DEOEC Idegsebészeti Klinika igazgatója emellett tucatnyi e-mailes kérdést is kapott, ám általánosságban megállapítható, hogy akármelyik „csatornán” keresztül is érdeklődtek, a kérdések egy jelentős része célszemélyt tévesztett. Az idegsebészet ugyanis egy műtéti szakma, mely az idegrendszer különböző részeinek operálható betegségeivel foglalkozik. A kéz-, lábfájdalom, illetve eddig nem vizsgált sérvgyanúval kapcsolatos kérdéseket feltevőket ezért először ideggyógyászatra irányította a szakember, hangsúlyozva, ha az ottani orvosok diagnosztizálták a betegséget, s az csak operációval gyógyítható, akkor „kerül képbe” az idegsebész. Természetesen számtalan releváns kérdést is kapott a professzor, melyekről az oldalon olvasható cikkeinkben számolunk be részletesebben.

A szakterületekről

Az idegsebészet olyan műtéti szakma, mely az idegrendszer különböző részeinek operálható betegségeivel foglalkozik. Ide tartoznak:

- agy (pl. agydaganatok, vízfejűség, stb) ld. agyműtétek

- agyat körülvevő koponyarész (de például az arc, orr, szem, szájüreg, garat, gége, fülek nem)

- gerinc (pl. gerincsérv, vagy más néven porckorongsérv, csigolyacsúszás, csigolya összeroppanás, csigolya-daganatok, áttéti daganatok)

- gerincvelő (pl. daganatok)

- idegek (pl. csuklóideg-leszorítás, azaz „alagút-szindrómák”)

- egyéb, ritkább betegségek (pl. fejlődési zavarok).

HBN-Fabók Ágnes