2008.07.06. 09:27
Piaci (v)iszonyok
<p>Amikor felidézzük magunkban a rendszerváltás óta eltelt évek nagy agrár skandalumait, akkor óhatatlanul felmerül bennünk, hogy a csudába lehet az, hogy nálunk a piac mezőgazdaság sem működik. <STRONG>- T. Szűcs József jegyzete</STRONG> <dia width="900" height="700" alt="Debreceni új piac 2008.07.06."><a href="about:blank" onclick="return open_window( /pubs/Bildserie/Debreceni__j_piac_2008_07_06_/index.shtml , SERIE ,900,700)"><img src="http://apps.szon.hu/bilder/icons/kamera.png" border="0" width="13" height="13" alt="Debreceni új piac 2008.07.06." /></a></dia></p>
Méghozzá ennyire nem. Persze, amikor például olyan földművelődési miniszterünk volt, aki a debreceni Lovardáról azt hitte, hogy az a helyi lótenyésztés központja, aligha várhattunk szakszerű intézkedéseket a tárcától. Akinek ezekben, és a következő években a földből kellett megélnie, az azt hihette, hogy egy országos méretű bolondokházában próbál zöldágra jutni. Egyik évben például fizettek neki, ha kivágta marháit, nemsokára rá meg azt hallotta, hogy a hús a jövő stratégiai nyersanyaga, tehát neveljen tehenet.
De ugyanez érvényes a búzára is, amelyet jó termés éveiben rendszeresen demonstratíve elégetnek, mert olyan nevetségesen alacsony a felvásárlási ára. Van, amikor a szőlőt is jobban megérte irtani, mint felnevelni. Aztán hipp-hopp még termelés támogatást is lehet rá kérni. De öntöttek már ki sok hektó tejet is a parlament előtt az idei meggybotrány előtt. Csoda-e hogy az átalakulás nagy vesztesei közé tartoznak, azok az egykori téesz-tagok, akik nem tudtak farmerré, nagygazdává válni, s akik korábban ahhoz szokhattak hozzá, hogy ha másból nem a háztájiból tisztességesen meg tudnak élni. Igaz, eszméletlen sok munkával, de amit megtermeltek, azt el is tudták adni. Egy olyan rendszerben, amely nem hirdette magáról, hogy piacgazdaság, a sok kiskapu szándékos nyitva hagyásával mégis e téren sokszor működőképesebb volt, mint a mai agrárium.
Talán a kicsi, városi piacokról kellene a nagy piacgazdaságnak is példát vennie. Ezeken általában ugyanis találkozik a kereslet és a kínálat, s az árban is képesek megegyezni. S emberemlékezet óta működőképesek, bármilyen észbontó politikai környezet legyen köröttük.
T. Szűcs József
