A kálvinista Rómában egyesül a reformátusság - interjú Bölcskei Gusztáv püspökkel

Luther Márton volt az

első, aki 95 hittételét

közzétéve megalapította a

lutheránus vallást, mégis az

1509-ben született Kálvin

János tanai terjedtek el jobban

Európában s

Magyarországon is.

A magyar református egyház Kálvin

évvé nyilvánította 2009-et.

Bölcskei Gusztávval, a

Tiszántúli Református

Egyházkerület nemrég

újraválasztott

püspökével ennek kapcsán

beszélgettünk.

Az emlékévre a

Tiszántúli Református

Egyházkerület könyvet jelentetett

meg Kálvin időszerűsége

címmel, s a Kollégiumi

Könyvtárban kiállítás

nyílt a kálvinizmus

emlékeiből. Többek között

Kálvin Confessiójának első

példányát, s Luther eredeti

végrendeletét tekintheti meg az

érdeklődő.

A kétféle irányzat

példás

együttműködését jelzi,

hogy utóbbit az evangélikus (a hajdani

lutheránus) egyház saját

gyűjteményéből

kölcsönözte a

kiállításra. A Confessiónak

pedig az a nevezetessége, hogy II. József

ezekkel a szavakkal tekintette meg: "Szeretném

látni azt a könyvet, amely olyan erős

kisugárzású, hogy megtartotta a

várost az idegen eszmékkel szemben."

Debrecenben is a reformált vallás

kálvini ága vert gyökeret, noha a

város ifjai, későbbi

prédikátorai közül többen

Wittenbergben, Luther

működése színhelyén

tanultak. Bölcskei

Gusztávtól, a

Tiszántúli Református

Egyházkerület nemrég

újraválasztott

püspökétől ezért

elsőként azt kérdeztük:

 - Miért kálvinista, s miért

nem lutheránus Róma lett a

cívisváros, amelynek

környezetében 1550-ben már

formálisan működött a

református egyházkerület,

Kálmáncsei Sánta Márton

püspöksége alatt?

- A kérdés azért is

érdekes, mert Max Weber

tézise szerint a kálvinizmus a

nyugat-európai fejlett polgárság

életérzése, gondolkodása.

Luther ugyanis csak az egyház reformját

valósította meg, míg Zwingli

és Kálvin a társadalmat, annak

teljes életét reformálta -

bocsátotta előre a

püspök. -

Magyarországon a debreceni polgárok,

kereskedők, iparosok fejlett

polgárságot alkottak.

De volt még egy tényező, amely ebbe

az irányba hatott: ez a törökök

magyarországi inváziója. 1526, a

mohácsi vész után meghalt a

király, széthullottak az ország

addigi keretei, három részre szakadt az

ország. A tragédia által felvetett

kérdések - Miért

történt ez? Mi történt

velünk? Hogyan lehet ebből megszabadulni? -

megválaszolására a

kálvinizmus tanai voltak a legalkalmasabbak.

 Ezt ismerték fel az akkori

prédikátorok. Méliusz

Juhász Péter

például - akit

püspöksége idején

Péter pápának

nevezett a korabeli közvélemény -

kezdetben a lutheránus tanokhoz

vonzódott, de Szegedi Kis István

meggyőzte a helvét irányzat

helyességéről. 1567-re pedig

már kialakult a református egyház

szervezete.

- Mi a szerepe mindebben a befogadóknak, a 16.

századbeli debrecenieknek, akiknek

erkölcsei nem térnek el a

kálvinizmus

puritánságától? -

Vendégeimnek egy metszetet szoktam megmutatni,

amely a református kollégium régi

épületét ábrázolta a

debreceni polgárok házai

között. Igen szegényes

házacskák ezek a kollégium

épületéhez viszonyítva.

 Pedig ekkor Debrecen a három

részre szakadt ország leggazdagabb

városa volt. Ám polgárai

úgy tartották, nem szabad dicsekedni a

vagyonnal, szerényen kell élni. Sem az

ő, sem a kálvinisták puritán

erkölcsei nem hirdettek valamiféle

aszketizmust. Kálvin mondta, ha valakinek

súlyos lelkiismereti kérdést okoz

egy pohár jó bor elfogyasztása,

annak hamarosan a rossz bor megivása előtt

is hasonló problémái lesznek.

Ő sem volt megvetője az élet

kisebb-nagyobb örömeinek,

például szeretett biliárdozni.

Amit a nevéhez kötnek - hogy Genfben

betiltotta a kártyajátékot -, az

sem igaz, mivel az már odaérkezése

előtt egy évtizeddel be volt tiltva. Nagyon

fontos volt a kálvini tanok terjedése

szempontjából Erdély, s annak

tanult fejedelmei.

Báthori István fejedelem maga is

írt egyházi műveket, s kérte

a prédikátorokat: mondjanak

véleményt művéről. A

tordai országgyűlés korát

jóval megelőzően kimondta, hogy a

négy bevett felekezet szabadon gyakorolhatja

vallását. Ez akkoriban

Európában is irányt mutató

tolerancia volt, hiszen ott ebben az időben

még könnyen máglyára vagy

kardélre kerülhettek, akik nem az egyetlen

uralkodó vallási irányzatot

követték.

 - A Kálvin év

tiszteletére májusban nagy

jelentőségű eseményre

kerül sor: egyesül a határon

túli és inneni magyar

reformátusság. - A magyar

református egyház - pedig más

egyházakban erre volt példa -

történelme során sohasem szakadt

szét önmagától.

Trianon, ahogyan az országot, az

egyházat is szétszaggatta.

A körülöttünk lévő

országokban megalakultak a református

egyház szervezetei. 1989 előtt

kevés, utána egyre több

lehetőség nyílt a kapcsolatok

ápolására, közös

rendezvények megszervezésére.

2003-ban gondoltunk rá, hogy a kapcsolatokat

szervezettebb formában is meg kellene teremteni.

S ez után jött a tragikus

népszavazás, 2004. december 5-én,

amely után elhatároztuk: ha már ez

a gyalázat bekövetkezett, legalább a

magyar református egyház

egyesüljön. 2005-ben kimondtuk: magyar

református egyháztagnak ismerjük el

bármelyik magyar református szervezetet.

Aztán arra gondoltunk: mi lenne, ha

közös alkotmányunk lenne, amelyet

minden egyház beillesztene saját

jogrendjébe? Úgy, ahogyan az

EU-tagállamok is átveszik az

EU jogrendjét. Terveink szerint az

istentiszteletekre közös liturgiai

törzsanyagot alakítunk ki,

továbbá közös

konfirmációs törzsanyagot,

közös lelkészképzést

és -képesítést,

egységes karitatív, szociális,

intézményi iskolai elveket.

Tavaly Pápán határoztunk

erről, s arról is, hogy a 2009-es

Kálvin év jó alkalmat teremthet az

egység

kinyilvánítására.

Május 22-én Generális Konventet

rendezünk, amely dönt ezekről a

kérdésekről. (Az elnevezés

onnan származik, hogy Mária

Terézia megtiltotta a reformátusoknak,

hogy országos zsinatot hívjanak

össze, mire összehívták a

Generális Konventet, ami

lényegében ugyanaz volt, mint a zsinat.)

5-10 ezer embert várunk Debrecenbe a

világ minden tájáról, s

nagy hálaadási ünnepen mondjuk ki az

egységet.

Ennek jelszava: Krisztus a jövő, együtt

kövessük Őt! A Nagytemplomban

ülésezik a konvent, s a főtéren

hirdetjük ki határozatait.