Túróscsusza az ünnepi menü Dombostanyán

Dombostanya - Dombostanya autóval 15 kilométerre van Debrecentől. Busszal is annyira lenne, ha járna arra busz. Csakhogy nem jár. A helyieknek jó fél órát kell gyalogolniuk a Gáspár György kerti megállóig, ha busszal akarnak (például az orvoshoz) a városba utazni.Ezért a többség inkább vonattal közlekedik - árulta el Kovács Antalné, akivel a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Különleges Orvos- és Mentőcsoportjának szombati melegétel-osztásán találkoztunk.

Az özvegyasszony kihasználta az alkalmat, és ha már ott volt, az ünnepi ebéd mellett (ami ezúttal túróscsuszát, üdítőt és csokoládét jelentett) vérnyomás- és vércukorszint-mérésre is bejelentkezett. A legfiatalabbaknak a finom falatok és az orvosi gondoskodás mellé még némi plüssjáték is került az egyik zsák aljából; ugyancsak a támogatók jóvoltából.

Egy tűszúrást megér

Jónyer Dávid hatodéves orvostanhallgatótól megtudtuk, hogy a tanyasi emberek a nagy távolság miatt bizony ritkábban jutnak el orvoshoz; találtak már olyan hölgyet is, akinek másfél éve tört el a lába, de ellátást nem kért, így nem kaphatott. A helybeliek elmondták, hogy Dombostanyára bizony még a mentő fél óra alatt tud kiérni, ezért többen úgy gondolták, egy tűszúrást megér, hogy tisztábban lássanak. A karitatív szervezet munkatársai ezúttal a "meleg ételt a DEKOM asztalánál" elnevezésű program keretében vendégelték meg a tanyavilágban élőket, akik közül a hölgyeknek még a locsolásból is kijutott. Az orvoscsoport férfi tagjai (jobb híján) egy-egy ásványvizes palackot kaptak a kezükbe, és azzal öntötték nyakon a kisgyerekes Milák Éva Andreát, meg a többi helybelit.