"Két női pólót; csak 1500-ért!" - Mihály-napi vásár

Debrecen - Aki a hét végén a Vezér utca felől közelítette meg a Mihály-napi nagyvásárt, az Árpád vezér Általános Iskolánál még akár azt is gondolhatta, hogy a nagy tavaszi kirakodás idén elmaradt. Az élesebb szeműek persze hamar észrevették, hogy vásár természetesen van, csak csikit "összement".

Optikai csalódás?

Az előzetes sajtóanyag szerint a mostani hét végén nem kevesebb, mint 1200 árus kellette a portékáját a Böszörményi úton és környékén, ami biztosan így van, bár e sorok írójának valahogy kevesebbnek tűnt. Aki viszont sátrat vert, az a lelkesedését se hagyta otthon; az egyik férfi például a következő, enyhe politikai felhangot hordozó szöveggel kellette a jóféle portékát: Tessék urak derékszíjat! Tudják; hogy legyen mit meghúzni! Néhány méterrel odébb egy középkorú hölgy és a lánya más taktikát választott. Poénkodás helyett a puszta tényekre hagyatkozva hirdették: Két női pólót tessék! Csupán 1500-ért... Szívesen megvártuk volna, hogy e két direktmarketing-technika közül melyik az eredményesebb, de öt perc elteltével, még döntetlen volt: 0-0.

Időutazásnak tűnt

Tulajdonképen egyfajta időutazásnak tűnt az idei nagyvásár; abban az értelemben bizonyosan, hogy akár a tavalyiban, vagy a két évvel korábbiban is járhattunk volna. Édesség-ruhanemű-édesség-ruhanemű... aztán egy kis szünet, majd (csak a változatosság kedvéért) némi étel, virág vagy "szerencsepatkolás". Utóbbiról jut eszembe, hogy aki ezen alkalmakkor nem pusztán az akciós árak miatt veszi a nyakába a fél várost, annak a kézművesek utcája esztétikai élményt, sőt, akár igazi felüdülést nyújthat. Velem is ez történt, amikor betévedtem a népi mesterségek művelőinek sátrai közé; jó volt egy helyen látni a nemezes, a fazekas, a kovács és a szappankészítő remekműveit. A kulináris élvezetek kedvelői a finom falatok mellé hamisítatlan népzenét kaptak, a gyerekek pedig a dísztárgyak készítését ki is próbálhatták. HBN-PA