Napló TOP100 Klub a Divinusban

Debrecen - Hogyan lehetne a még fel nem használt 3 ezer 500 milliárd forint uniós forrás minél nagyob hányadát lehívni Magyarországnak úgy, hogy ez a pénz a cégek versenyképességét javítsa, és ne újabb főterek szépítésére menjen el? Erről tartott előadást a Napló TOP 100 Klubban dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke csütörtökön az ötcsillagos Hotel Divinusban.

Mi szóltunk: következetesen és hosszan

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a július 5-én, a Hotel Divinusban megrendezett Napló TOP100 Klubban, a magyar gazdaság elvárásairól, kihívásairól, a pályázati rendszerről, annak anomáliáról és a szakképzés sarkalatos pontjairól beszélt. – A kamara szólt, hosszan és következetesen, európai tapasztalatokból, példákból merítve, hogy ahol a pályázati forrásokat a gazdaságra fordították, ott fenntartható a pálya, ellenben ahol a pályázati pénzek közösségi célokat szolgáltak, ott nem. Ott volt rossz görög és portugál példa, és mellette pozitívként az íreké és a lengyeleké. Nem mindenki szúrta el – fogalmazott Parragh László, megjegyezve, hogy sok-sok olyan dologra költöttünk uniós forrást, amelyeket ma már emblematikus negatív példaként emlegetünk, mint például a 40 centis kilátót. – Azt is számtalanszor elmondtuk, hogy az uniós források átcsoportosítása nélkül nem lesz érdemi növekedés – az élet ezt is igazolta. Ugyanakkor az EU nem érdekelt abban, hogy a csatlakozott országok vállalkozásainak versenyképessége javuljon, ezért inkább az infrastrukturális, jóléti fejlesztéseket támogatta, nem teremtve ezzel saját magának versenyhelyzetet – mondta a kamara elnöke.

Mit is kellene tenni ahhoz, hogy a kamara előrejelzései ne igazolódjanak? Parragh László szerint vissza kellett volna menni a startmezőre, s elölről kezdeni mindent, és figyelembe venni a „brüsszeli minimum elvét”. Ezt persze nem tehettük meg, hiszen az, legalább egy évre „padlóféket” jelentett volna a gazdaságnak. – Mi úgy gondoljuk a célok mellé hiteles finanszírozási lehetőségeket kell hozzárendelni, mert ennek hiánya az elkövetkezendő időszakban is probléma lehet. Ebben a pályázati időszakban a pénzek jelentős része le van kötve, de nem biztos, hogy el is tudjuk költeni, az elnyert beruházások jelentős része nem valósul meg, hiszen nincs meg hozzá az önrész. A regionális fejlődésben jelentős szerepük van a kis- és középvállalkozásoknak, kulcsszerepük lenne a felzárkózásban, ám források híján nem tudnak lépni. El kell érni, hogy a pályázatok során az önerő a lehető legkisebb mértékű legyen. A kamara támogatja az elmaradott térségek fejlesztését, hiszen éppen ezek azok, amelyek nem tudják „felszívni” a forrásokat. – foglalta össze Parrag László. A kohéziós alapok részleges befagyasztásával kapcsolatban pedig megemlítette, hogy a nem értenek egyet azzal a nézettel, miszerint a támogatások nyújtását összekötik a gazdasági kormányzattal szemben támasztott követelményekkel. Miért a kisvállalkozások szenvednek a gazdasági kormányzás tehetetlensége miatt.

A pályázati források margójára kívánkozik a megjegyzés, hogy a kamara szerint akár ezermilliárdokban mérhető majd az az összeg, ami ugyan a rendelkezésünkre állt a 2007-2013-as időszakban, de nem tudtunk felhasználni. Bár sokat beszélünk róla, a nincs remény arra sem, hogy a jövő év végéig az átcsoportosításokat végre tudjuk hajtani. Így akkor majd joggal jöhet az EU, hogy minek is akarunk mi a 2014-2020-as időszakra több pénzt, ha még ezt sem tudtuk elkölteni.

Kérdések és válaszok

Kissné Szalóki Ágnes: Épeszű vállalkozás most nem pályázik: vagy árbevételt kell növelni, vagy létszámot. Ebben a helyzetben egyik sem tervezhető. Akkor hogyan?

Parragh László: Ezek a kitételek a válságra való tekintettel az esetek többségében felülírhatóak.

György Géza: A pályáztatás másik oldala a kkv-besorolás kérdése. Sok pályázatból kimaradunk egy megmaradt jogszabály miatt. Az államigazgatás pedig csak lassítja a pályázatok kihasználását, a külföldiek néha nevetnek rajtunk …

Parragh László: Erre mondtam, hogy ez egy iparág lett mára.

Diposmedicor képviselő: Sok pályázatot elnyerünk, de nem tudjuk megvalósítani forráshiány miatt. 500-900 millió forintos fejlesztésekről van szó, de nem sikerül hozzá önerős forrást szerezni. Lesz-e átcsoportosítás?

Parragh László: Ígéretek vannak, de nem történik semmi, nem működik.

Fábián István: A Debreceni Egyetem nyitott a gazdaság felé, a vállalkozásokkal együttműködik, de a jelenlegi jogszabályi változások gúzsba kötik a felsőoktatást. Ha ez a logika marad, a felsőoktatás nem tudja kiszolgálni a gazdaság igényeit.

Parragh László: Egyetértek, szükség van egy másik programra, amely a felsőoktatást, a magas szellemi hozzáadott értéket képviseli. Most kőkekmény sokkterápia zajlik a munkaerőpiacon és a felsőoktatásban is.