Az izgalom záloga

Sokáig kétséges volt, hogy egyáltalán befejeződik-e valaha, de szerencsére sikerült befejezni. Ma véget ér a magyar labdarúgás történetének egyik legzaklatottabb bajnoksága, amely elsősorban nem a végeredményéről, hanem a zűrös tavaszáról marad majd meg az emlékezetünkben. A háború óta most sejlett fel először, hogy csonka marad az idény, a legvége azonban már úgy zajlott, illetve zajlik le, mintha mi sem történt volna. A Ferencváros május elején még aligha hitte, hogy a bajnoki címet hatalmas ünnepséggel körítve ünnepelheti majd a szurkolóival együtt, ma pedig ez lesz, mármint parádés körítéssel vehetik majd át a megérdemelt aranyérmet a játékosok.

Az utolsó forduló előtt tizenegy pontos különbséget a másodikkal szemben szél sohasem fújna össze, azért meg kell dolgozni. A semleges kívülálló talán bánja is, hogy ilyen hamar eldőlt a bajnoki cím sorsa, mindenki nagyobb harcot várt érte a Fradi és a Fehérvár között; mint ahogyan beszédes az a tizenegy pont is, amellyel az utóbbi elhúzott a harmadik helyezettől. Ez a két csapat szemlátomást kiemelkedik a mezőnyből – nyilván nem véletlenül –, és ez bizonyára így marad a közeljövőben is.

Szolgál viszont izgalommal bőven a kiesés elleni harc, elméletileg még négy csapatnak kell tartania attól, hogy az ősztől a másodosztályban kell játszania. Elméletileg, az Újpestet ugyanis csak egy sorscsapás taszíthatja ki a mezőnyből, ám a Debrecennek, a Paksnak és a Kisvárdának tényleg rendkívül komoly a tét a zárófordulóban.

Ezt pedig annak is köszönhetjük, hogy az élvonalban csupán tizenkét csapat szerepelhet, ez adja meg az izgalomhoz kellő kiegyensúlyozottságot.

Rengeteg megalapozott és logikus érv sorolható fel a létszám növelése mellett, ám ahhoz, hogy az élvonal ne csak a nevében, hanem a tartalmát tekintve is élvonal maradjon, a tizenkettő éppen elegendőnek bizonyul. Sajnos így valóban régiók maradnak NB I-es csapat nélkül, ám a bővítés egyben hígítás is lenne, amit jól jelez tavaly a Balassagyarmat és különösen az idén a Kaposvár esete: már a tizenkettedik is nagyon kilóg a sorból.

Klubok soráról hallani, hogy eszük ágában sincs feljutni, képtelenek lennének megteremteni a feltételeket, és így nem időszerű a bővítésen gondolkodni. Túl nagy a valószínűsége annak, hogy például egy tizenhat csapatos első osztályban meglenne a párja a Kaposvárnak, és már a kiesés kérdése is rég eldőlt volna. Akkor aztán úgy, ahogy van, tényleg érdektelenségbe fulladna az egész bajnokság.