Csatlakozz a barabási vulkánexpedícióhoz!

A hazánkban számos helyszínen megrendezett geotóp napi rendezvénysorozathoz 2019-ben is csatlakozik a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.

Forrás: Hunyadi Tünde/Habarics Béla

Vezetett túrán vehetnek részt a földtudomány iránt érdeklődők: a Barabás melletti Kaszonyi-hegyen a belső-kárpáti vulkáni övezet részének tekinthető hegy fejlődéstörténetét, kőzeteit, vulkáni működését is megismerhetik. A felhagyott kőbánya és a terület jellegzetes élőhelyeinek bejárása közben a szakemberek bemutatják a hegy és környezetének gazdag élővilágát, természeti és néprajzi értékeit is.

Helyszín: Barabás, Kaszonyi-hegy, időpont: október 12., 10 óra. Gyülekező 9.45-től Barabáson, a körforgalomból az országhatár felé kivezető útján. A túra időtartama várhatóan 2-3 óra, a táv 3-4 kilométer, a szintemelkedés kb. 70 méter. A program időjárásfüggő. A részvétel ingyenes, bejelentkezés szükséges. Információ és jelentkezés a 70/198-9731-es telefonszámon vagy a [email protected] e-mail-címen.

Az Alföld „vulkánjai”
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén vulkanitok csak a pannon-pleisztocén üledéktakaró alatt találhatóak meg nagyobb tömegben. A Beregi-síkságon ez alól a tarpai Nagy-hegy és a barabási Kaszonyi-hegy kivétel. Ezek olyan, törésvonal mentén elhelyezkedő romvulkánok, amelyek a belső-kárpáti vulkáni övezet részének tekinthetők. A vulkáni működésük fő szakasza 16,4-5,5 millió évvel ezelőttre tehető.
A tarpai Nagy-hegy eredetileg rétegvulkáni kúp lehetett, de az azóta eltelt hosszú idő alatt az erózió erősen lekoptatta, romvulkánná alakította. Puhább kőzetei az idők folyamán letarolódtak, és végül csak a vulkáni kürtő kemény, ellenálló kitöltése maradt meg domború lejtőjű kiemelkedés formájában.
A hegy területén 1860 és 1986 között kőfejtő működött, mely két szinten tárta fel a kőzeteket. A kb. 100 méter átmérőjű és 30-40 méter magas, nagyjából körkerületű kőfejtő fala kissé féloldalasan kibillent óriási lapokból áll, ezek felületét hematitos és limonitos bevonatok színezték vörösre.
A barabási Kaszonyi-hegy folyásos szerkezetű riolit kőzetének a kora 11-12 millió évre tehető. Aljzatát szarmata riolit ártufa alkotja. Erre települt az észak-déli irányú törések mentén felszínre került vulkáni komplexum, amit üveges szövet riolitláva; salakos, majd kihűlve perlitet eredményező láva; illetve a legfiatalabb plagioklász-riolitláva kiömlése építik fel. A hegy felszínközeli vulkanitjainak fő tömegét ez utóbbi kiömlés kőzetei alkotják.
Az 1991-ben létrehozott Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület rendeltetése a Beregi-síkból kiemelkedő szigetvulkán és a rajta kialakult, fajokban gazdag állatvilágnak otthont adó, változatos növényvilág védelme és tájképi értékeinek megőrzése.