Babonákra épül a szilveszteri menü

A népi hagyományok szerint a malac kitúrja a földből a szerencsénket, aki tehát babonás, annak érdemes sertéshúst tenni az ünnepi asztalra, de nem árt, ha borsó, bab vagy lencse is szerepel az ételek között – ezek felelnek azért, hogy az új évben sok pénz álljon a házhoz.

El kell űzni a gondokat

Éppen ezért a szilvesztertől el nem választható virslinek is sertésből kell készülnie – hogy miért éppen ez nőtt össze az ünneppel, nem tudni. A virslifogyasztásnak nincs komolyabb hagyománya, a szokás feltehetően Németországból ered. Talán azért is honosodott meg rövid idő alatt nálunk is, mert amellett, hogy gyorsan elkészíthető, illeszkedik a már említett magyar hagyományhoz is, miszerint újév napján nem szabad sem halat, sem szárnyast enni: a hallal elúszik, a szárnyassal pedig elszáll a szerencse.

Ugyancsak a hagyományok miatt kerül pezsgő a poharakba: szilveszterkor szokás volt durrogtatni és hangoskodni, elűzve ezzel az óév gondjait. Éjfél után kizárólag a gazdagságot szimbolizáló italt szabad fogyasztani, mert akkor biztos, hogy az új évben sem fogunk hiányt szenvedni semmiben.

Ha fényűző és drága italt fogyasztunk az új év első perceiben, az év hátralévő részében gazdagság és bőség vár ránk.

És mivel a pezsgő évszázadokon át csak a leggazdagabbak kiváltsága volt, a gyöngyöző ital vált a szilveszter fő italává.

A magyar terméket keresik

Mindez természetesen az év utolsó napjainak bevásárlókosaraira pillantva is megmutatkozik: ilyenkor a szupermarketekben az évközi értékesítéshez képest meghússzorozódik a virslieladások mennyisége. Virsliből több száz tonnát értékesítenek ilyenkor, az eladások több mint tíz százaléka erre az időszakra esik – a virslifogyasztás évről évre a közép- és felső kategóriás árucikkek felé tolódik.

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök a divany.hu kérdésére elmondta: a virsli minősége nem a gyártókon múlik, hanem a Magyar Élelmiszerkönyv meghatározásán. A legfontosabb követelmény, hogy hústartalmának minimum 51 százaléknak kell lennie. Az előírás szerint ha egy termék szeparált húst tartalmaz, annak aránya nem lehet több 10 százaléknál. A virsli mellett jól fogy ilyenkor a lencse, a malachús, a chipsek, illetve a hidegkonyhai készítmények is. És persze a pezsgő: itt még látványosabb a forgalomnövekedés, az eladások 36 százaléka bonyolódik az év végén. A vásárlók a pezsgő esetében márkahűek, és a magyar termékeket keresik.

Legyen bécsi, roppanós

A magyarok számára a szilvesztert a pezsgő, a virsli és a házibuli jelenti. A virsli legyen bécsi roppanós, mustárral; a házibuli pedig inkább beszélgetős összejövetel, semmint táncos mulatság – derült ki a Kométa Mindennapok felméréséből. A férfiak babonásabbak, mint a nők: minden második férfi azért eszik január 1-jén inkább sertéshúst, nehogy a hal vagy a szárnyas elvigye a szerencséjét. Bár a magyarok háromnegyede (72%) azt vallja, hogy neki a karácsony az evésről, a szilveszter pedig a bulizásról szól, a többség mégis inkább a szolid ünneplést választja az év utolsó napján, a második gondolata a szilveszter kapcsán pedig a virsli. Ha szilveszter, akkor tízből kilenc magyarnak a pezsgő jut először eszébe, heten a virslivel, négyen pedig a házibulival kötik össze gondolatban az óév búcsúztatásának estéjét.

KM