Érdemes a gyógyszerreklámok mögé látni

Manapság a prosztatareklámok korábban soha nem tapasztalt mértékben elterjedtek. Felvetődik a kérdés: vajon miért erre a területre fókuszálnak a gyártók a hirdetéseikkel?

– A középkorúnál idősebb férfiak igen jelentős hányada küszködik prosztataproblémákkal, ezért az ilyen termékek nagy forgalmi potenciállal rendelkeznek. Emiatt a gyártóknak érdemes saját termékeikre felhívniuk nemcsak az orvosok és a gyógyszerészek, hanem a lakosság széles rétegeinek a figyelmét is – kezdte reagálását dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.

Nem csak a prosztatakészítményekre igaz

– Mivel a prosztataproblémák az úgynevezett intim betegségek körébe tartoznak, emiatt sokan nem szívesen mennek orvoshoz, sőt a gyógyszerészeket is gyakran igyekeznek elkerülni. Ezt használják ki azok, akik – gyakran még a készítményük nevét és összetételét is eltitkolva – egy e-mail-címet vagy honlapot jelölnek meg, ahonnan az érdeklődő akár postai úton is megrendelheti az adott terméket. Ráadásul úgy, hogy nem pusztán a nevét vagy az összetételét, hanem gyakran még azt sem tudja, hogy gyógyszert vagy egyéb terméket rendel, és van-e hatósági engedélye. Ez a gyakorlat nem csak a prosztatakészítményekre igaz, sok más esetben is találkozunk ezzel.

– A patika egy bizalmi hely, ahol a betegnek biztosra kell menni. Azért, hogy ezt garantálni tudjuk, összefogtunk a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületével és a gyógyszer-nagykereskedőkkel. A Biztonságos étrend-kiegészítő programhoz csatlakozott gyógyszertár csak olyan étrend-kiegészítőt forgalmazhat, ami a hatóság által jóváhagyott listán szerepel, és átesett egy minőségtanúsítási eljáráson is. A vásárló tájékoztatására a csatlakozott gyógyszertárban ki van függesztve a program logója, egy zöld körön belül egy fehér háromszögben egy zöld É betű.

Az Európai Unióban (ezen belül Magyarországon is) szabályozzák, hogy milyen pontos paramétereket kell feltüntetni, ha gyógyszert, gyógy­terméket, étrend-kiegészítőt reklámoznak.

– Vényköteles gyógyszert reklámozni nem lehet, viszont az orvosoknak és a gyógyszerészeknek szakmai hirdetéseket készíthetnek. Ezeket a szaklapokban vagy a konferenciákon ismertetik a különböző cégek. Azoknak a gyógyszerreklámoknak, amelyekkel például tévéműsorokban vagy újságokban találkozunk, kötelezően része a gyógyszer megnevezése, a „kockázatokról és mellékhatásokról” kezdetű figyelmeztető mondat, amelynek nemcsak a szövegét határozza meg rendelet, hanem azt is, hogy például a hangzó reklámokban hány másodpercnél nem lehet rövidebben elmondani. Különösen az írott formában megjelenő hirdetéseknél érdemes keresni a hatósági engedély számát is.

A hivatalosan forgalomban lévő étrend-kiegészítők szabadon reklámozhatóak, de azoknál is érdemes a hatósági lajstromszámot megkeresni, és ha vásárolni akarunk, a gyógyszerhatóság honlapján megnézni, hogy rajta van-e a jóváhagyott listán a termék.

– A gyógyszertárakban csak olyan termékeket lehet forgalmazni, amiket egy miniszteri rendelet ott forgalmazhatóként jelöl meg. A gyógyszerek döntő többsége csak gyógyszertárban forgalmazható, és ezek csak hatósági engedéllyel rendelkező nagykereskedőktől szerezhetők be.

Reklámetikai kódex

A patikákban elérhetőek gyógytermékek, étrend-kiegészítők, gyógyteák, gyógyászati segédeszközök, bizonyos gyógykozmetikumok is, azaz mindazok a termékek, amelyek betegségek gyógyításához, a megelőzéshez és az egészséges életmódhoz kapcsolódnak. Az engedélyezett gyógyszerek és a bejelentett étrend-kiegészítők hivatalos listája az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján mindig naprakész.

– A hazai piacon lévő gyógyszergyártóknak van reklám­etikai kódexük, és van olyan bizottságuk, amely a hibázó reklámozót elmarasztalja, ebből a szempontból ezen a területen általában rend van – folytatta gondolatmenetét dr. Hankó Zoltán.

Döntően a közösségi médiában vagy az interneten, illetve néha újságokban, magazinokban azonban megjelennek olyan gyógyszereket vagy étrend-kiegészítőket kínáló reklámok, amelyek itthon nem forgalmazott vagy máshol sem engedélyezett, sőt vélhetően hamisított termékeket kínálnak.

– Igazán kritikus helyzetet az teremthet, ha egy cég – akár egy e-mail-címet megadva vagy külföldön működő honlapon keresztül – itthon engedéllyel nem rendelkező terméket reklámoz.

– Ha egy szakember ezzel szembesül, azonnal jelentheti a gyógyszerhatóságnak – mint ahogy ezt a kamarában már nem egy esetben mi is megtettük. Nem vagyunk feljelentgető emberek, de felelősségünk van azért, hogy a betegeink garantált minőségű, engedélyezett gyógyszerekkel gyógyuljanak.

LTL