Versekbe, mesékbe önti gondolatait a fehérgyarmati asztalos

A szavak ereje és csodálatos varázsa mellett kötelezte el magát a Fehérgyarmaton élő Fecske László – s mindezt hobbiból.

Az eredetileg asztalosvégzettséggel rendelkező kétgyermekes édesapa az elmúlt évtizedben számos műfajban kipróbálta magát, s hogy jól forgatja a tollat, pontosabban fogalmazva a mai kornak megfelelően jól ütögeti a klaviatúrán a billentyűket, az is bizonyítja, hogy számos kiadványban megjelentek meséi, beszerkesztették antológiákba az írásait, s immár önálló kötetekkel is büszkélkedhet.

A műfaji sokszínűséget jelzik a versei és meséi mellett a kabarétörténetei, a dalszövegei, de írt már ifjúsági regényt, színművet és novellát is.

Meghatározó élmények

– Az irodalom iránti szeretet hamar kialakult bennem, hiszen már az 1980­-as években a két évvel idősebb nővéremmel együtt gyakran kaptunk mesekönyvet, ifjúsági regényt születésnapra, karácsonyra, s ezzel a szüleink megszerettették velünk az olvasást.

Jómagam olyannyira beleszerettem a mesék világába, hogy éveken át animátori álmokat dédelgettem, rajzfilmes szerettem volna lenni.

– A magam szórakoztatására minianimációkat készítettem kisebb füzetekbe, könyvek sarkába, s néhányból még rövid videót is szerkesztettem, amelyek a világhálón megtalálhatóak.

Az irodalommal fokozatosan kerültem szorosabb kapcsolatba. Emlékszem, 5. osztályos voltam, de már az év elején kiosztott irodalomkönyvet az első napokban végigolvastam.

– Imádtam Móricz Zsigmond novelláit s a vidám hangulatú verseket – emlékezett vissza a kezdetekre a Fehérgyarmaton 1982-ben született Fecske László, aki a helyi Kölcsey Ferenc Általános Iskola elvégzése után a 142. Számú Móricz Zsigmond Szakmunkásképző Intézetben tanulta meg az asztalosszakmát, ami a mai napig a megélhetést jelenti a számára.

Mint mondta, sokat köszönhet első asztalosmesterének, Orosz Andrásnak, valamint Muzsai Andrásnak, akinél később tanulóként dolgozott. Polgári szolgálatos katonaként 2001-­ben a fehérgyarmati Bárdos Lajos Ének­-Zene Tagozatos Általános Iskolába került, ahol az akkori igazgató, Száraz Károly megelégedve a munkájával, a polgári szolgálatos évek letelte után tovább alkalmazta.

Hosszú éveken át karbantartóként tevékenykedett az oktatási intézményben, majd több mint 10 év után áthelyezték a fehérgyarmati Móricz Zsigmond Művelődési Házba szintén karbantartói állásba.

Versikék a gyermekkorból

– A 90­-es évek közepén az egyik tévéújságban volt egy Ötperces krimi című rovat: olyan izgalmas és rövid történeteket tartalmazott, amik nagyon megmozgatták a fantáziámat. Úgy gondoltam, hogy ilyet én is tudok írni.

Nagy kedvvel körmöltem le az első műveimet, s küldtem be az újságba, mindössze 12 évesen.

– Sajnos, nem jelent meg egyik írásom sem, de az élmény, hogy legalább válaszoltak a levelemre, nem szegte kedvem a további próbálkozásoktól. Akkoriban rengeteg gyermekversikét írtam, megteremtve ezzel a magam kis világát. Ezeket az irkákat gyermekkorom óta hűen őrzöm – tért vissza az írói szárnypróbálgatás történetére Fecske László.

Huszonhét éves voltam, amikor az olvasás szeretete miatt egy régóta dédelgetett álmomat sikerült megvalósítanom, ugyanis 2009-ben megírtam életem első kisregényét A tömb címmel.

– E. Nagy István barátom ekkor figyelt fel rám, s a Kelet-­Magyarországban megjelenő egyik cikkében be is mutatott az olvasóknak. Ez nagy lendületet adott nekem, s a megjelenő könyv sikerén felbuzdulva úgy döntöttem, hogy számos irodalmi műfajban kipróbálom magam.

– Mivel gyermekként nagy rajongója voltam a klasszikus bohózatoknak, úgy döntöttem, hogy elkezdek kabaréjeleneteket írni. Egy Budapesten kiírt kabarépályázatra küldtem be az első humoros írásomat, amivel azonnal első helyezést értem el.

Számos próbálkozás után sikerült bejutnom az egyik rádiócsatornához, ahol az egyik jelenetemet olyan neves színészek adták elő, mint Gálvölgyi János, Bach Szilvia és Aradi Tibor.

– Próbálkoztam dalszövegírással is. Büszkeséggel tölt el, hogy született egy közös munkám Szikora Róberttel, aki egykori megasztáros énekesekkel együtt adta elő a Lemezbörze…plusz című magazin születésnapi ünnepségére írt szerzeményünket. Leírhatatlan érzés volt egy színpadra lépni többek között Bródy Jánossal, Zalatnay Saroltával, a Dolly Roll együttessel.

Vígjáték – pár nap alatt

A nyertes pályázatoknak köszönhetően verseit, novelláit négy antológiába is beszerkesztették. Fehérgyarmaton 2011­-ben megalakult a Catzen Theater nevű amatőr színtársulat Drótos Mihály vezetésével. A társulattal egy véletlen folytán ismerkedett meg Fecske László, azonban a találkozás szerencsés volt, ugyanis az első fellépésükön előadott vígjátékot ő írta. Az egyórás darab mindössze pár nap alatt született meg, és igen szép sikert aratott. Örömmel töltötte el, hogy ezzel a projekttel aktívan részt tudott venni a város kulturális életének fejlődésében is.

– Ezek után próbálkoztam bábjátékok, rádióhangjátékok, versek, mesék, cikkek írásával is. Több magazinban jelentek már meg cikkeim. Írtam már recept­, humor­ és horgászmagazinba, de még néhány paranormális jelenséggel foglalkozó magazinba is. 2010 óta küldöm a verseimet különféle pályázatokra, s az évek alatt az országos 10. helyezéstől sikerült elérnem az első helyezésig is. Számos oklevelet gyűjtöttem be az utóbbi években az írásaimnak köszönhetően.

Öt éve például első helyezést értem el egy országosan meghirdetett humorpályázaton, rá egy évre pedig 2. lettem egy meseíró pályázaton.

– 2015­ben a Vidor Fesztiválon sikeresen pályáztam egy humoros írásommal, amit a Szifon bárban olvashattam fel a nagyközönségnek. Ezen a fesztiválon szintén eredményesen pályáztam a limerick verseimmel.

A Dörmögő Dömötörben is...

– A mese műfajban sok-­sok sikertelen próbálkozás után 2016­-ban nagy örömömre megjelent egy mesém a Dörmögő Dömötör című országosan is ismert gyermekmagazinban. Már az első beküldött írásom megtetszett a szerkesztőnek, s egy gyönyörű grafikával adták közre a kétoldalas mesémet. Ebben az évben egy szám kivételével minden kiadványában szerepelhettem mesékkel, gyermekversekkel.

A Dörmögőt követően az írásaim megjelentek a Sün Barnabás, a Kis Kobold, valamint a Kispajtás és a Fürkésző című gyermekmagazinokban is.

– E két utóbbi Romániában készített gyermekmagazin, amiket az ottani magyar gyerekek között – főként iskolákban – terjesztenek. 2016­-ban a Kis LANT című irodalmi folyóiratban is jelent meg írásom – folytatta a gazdag szerzői munkásság bemutatását Fecske László, azonban a felsorolás még korántsem teljes, hiszen hosszan lehetne sorolni mindazon kiadványokat, amikben megjelentek művei.

Magánkiadásban jelent meg élete első mesekönyve Pilóta Pál kalandjai címmel, ami a helyi óvodások körében igen kedvelt olvasmány lett.

A népszerű Trixi könyvekben 2016-­tól négy műve is megjelent. Több alkalommal is sikeresen szerepelt a miskolci Irodalmi Rádió által kiírt Kortárs verstár pro című pályázaton, a verseit Jászai Mari-­díjas színészek szavalták el. Megjelent egy ifjúsági regénye is, ami szintén régi álma volt.

– 2016­-ban E. Nagy István barátom felhívására írni kezdtem magam is a Nyírségi Gondolat című független kulturális magazinba.

Nagyon fontosnak tartom a környezetvédelem kérdését. Több alkalommal is írtam már cikkeket ebben a témában, s a gyermekeimet is környezettudatosságra nevelem.

– Az életem egyik meghatározója a szerencse. Nagyon sok alkalommal ennek köszönhettem a sorsom alakulását. Tavaly Szilvási Csaba barátom felhívására elküldtem a pályázati anyagomat az Anyanyelvápolók Szövetsége által kiírt Rímes nyelvi játék című pályázatra, ahol a nyertesek között szerepelhettem.

– Sajnos, ritkán juthattam el az irodalmi díjátadókra, így nagy örömmel töltött el, amikor a fővárosban a Pesti Vigadó színpadán átvehettem az elismerő oklevelet, de még nagyobb élmény volt a földimmel, Szilvási Csabával egy színpadon állni – vallott érzéseiről Fecske László, aki megosztotta a jövő terveit is lapunkkal.

– Számos ötletet szeretnék megvalósítani. Álmaim közé tartozik, hogy a filmek készítésének világába is belekóstoljak. Néhány rövidfilm­-forgatókönyvet is írtam már eddig, de még küzdöm, próbálkozom. Gyermekdalokat játszó együttesekkel is leveleztem, s biztató ígéreteket kaptam tőlük dalszöveg ügyben.

Óriási örömmel töltött el, amikor megtudtam, hogy a Diafilmgyártó Kft. elfogadta az egyik mesémet, amihez most készülnek a rajzok, s a tervek szerint szeptemberben meg is fog jelenni diafilmen.

Fecske László a lapunkat is tudósítja immár évek óta Fehérgyarmat és a térség kulturális eseményeiről. Igyekszik bemutatni továbbá olyan érdekes és tehetséges embereket is, akik szorgalmukkal, elkötelezettségükkel, kitartásukkal, kiemelkedő munkájukkal példát is mutatnak a lakóhelyükön és a környéken élőknek.

Belső késztetésből, a szabadidejében írja ezeket a cikkeket, hogy felhívja a figyelmet a környezetében élő értékes emberekre. Az utóbbi időben többnyire szójátékos verseket és meséket ír. Talán most kezdi elérni, hogy már nem ő keresi a kiadókat, hanem tőle kérnek meseanyagot a szerkesztők, aminek roppant örül. Egyetlen bánata, hogy a „szerzői világban” a megélhetést egyelőre esélytelennek látja, mivel valamennyi magazinba honorárium nélkül publikál.

Ettől függetlenül örömmel ír, minden megjelenés nagy sikerélmény a számára.

A mese műfaját kifejezetten szereti, mert egy olyan világot teremthet meg általa, amiben mindenki szívesen élne.

A meséire leginkább a vidámság és a humor a jellemző. Örömmel tölti el, hogy a műveivel részt vehet a gyermekek fantáziavilágának kialakításában. A meseötleteket gyakran teszteli két iskoláskorú gyermekén, de arra is volt már példa, hogy egy­-egy áruházban vagy az utcán jut az eszébe egy­-egy jó ötlet.

Segítők és példaképek

– Sokat köszönhetek Kőhalmi Adélnak és Kállai Nagy Krisztinának, akik grafikusok. A mesekönyveimhez készítettek rajzokat, illetve Adél a leendő diafilmhez is. Hadd említsem meg a két példaképemet is: Bálint Ágnest és a közelmúltban elhunyt Csukás Istvánt. Ők ketten nagyon inspirálóak voltak a számomra, hiszen sokan nőttünk fel a családbarát meséiken.

Örömmel töltene el, ha a szülővárosomban újjáéledne a közösségi és kulturális élet. Jómagam is igyekszem ezt a projektet teljes mellszélességgel segíteni, támogatni.

– Továbbá boldog családapának mondhatom magam, ugyanis nyáron megszületik a harmadik gyermekünk, akit nagy szeretettel várunk.

M. MAGYAR LÁSZLÓ