Mentális betegségek a járvány nyomában

A koronavírus-járvány pszichológiai hatása jóval tovább fog tartani, mint a járvány. Az elmúlt csaknem három hónapban felerősödtek a mentális betegségek, a szorongás, félelem, és a lelkileg stabil embereket is kibillentette egyensúlyukból.

Azok pedig, akik terápiára szorulnak, igen nehezen élték meg a fizikai elszeparáltságot – erősítette meg dr. Erdélyi Ágnes pszichiáter, a nagykállói Sántha Kálmán Pszichiátriai Szakkórház főigazgatója.

Hozzátette: hiába van levonulóban a járvány, a bizonytalanság érzése továbbra is köztünk marad, Van, aki az egészségét félti, van, aki a munkahelyét, a viharfelhők még nem vonultak el felőlünk.

Majdcsak kiheverjük egyszer...

Bezártság, félelem, szorongás. Ez jellemezte az elmúlt majd három hónapig tartó karantént. A koronavírus-járvány alatt senki nem mondhatta magáról, hogy maximális biztonságban van, emiatt rengeteg ember lelki stabilitása ingott meg – tudtuk meg dr. Erdélyi Ágnestől.

A pszichiáter elmondta, a krízis alatt megszaporodott a szorongó betegek száma, többen depresszióba estek, illetve kezelt betegeik, akik addig egy viszonylag elfogadható egyensúlyi állapotban voltak, kibillentek, sokkal több segítséget igényeltek, mint máskor.

Nem múlt el a szorongás

– Egy láthatatlan ellenséggel kellett szembenéznünk, amiről semmit nem tudtunk, s azt sem mondhatjuk biztosan, hogy ma már nincs közöttünk.

Ez megrázott mindenkit, tartottunk a betegségtől, még az egészséges ember is szorongott, így igyekezett mindenki betartani a szabályokat, ami végül jól sült el, mert szerencsére nem tudott elhatalmasodni a járvány. Viszont az emberek nagy része meglehetősen nehezen alkalmazkodott a változásokhoz.

Az otthoni munkavégzés is csak első hallásra vonzó, ellenben egyáltalán nem egészséges, ha összemosódik a családi és a munkahelyi színtér, egy térbe zsúfolódnak a „szerepek”.

Ráadásul rengeteg többletfeladattal (otthoni tanulás a gyerekkel) kellett megbirkózniuk a családoknak, az alkalmazkodási készségünk pedig egyénileg eltér.

Az alkalmazkodás hiánya, a rugalmatlanság szülte tartós feszültség szorongást hoz felszínre, amit fel kell oldani. Reméljük, lassan eljön a lelki értelemben vett pihenés ideje – tette hozzá a főorvos.

A visszarendeződés lassú lesz, a szakemberek arról beszélnek, hogy a krízis után világviszonylatban is szükséges lesz az egészségügyi ellátórendszereknek az emberek mentális rehabilitációjáról gondoskodniuk, de legfőképp el kell telnie egy kis időnek ahhoz, hogy a járvány okozta lelki nehézségeket kiheverjük.

– A legsérülékenyebbek a szenvedélybetegek voltak, jobban kellett figyelni rájuk, a több hónapja stabil állapotúak is könnyebben visszaestek – emelt ki egy rizikócsoportot a nagykállói Sántha Kálmán Pszichiátriai Szakkórház főigazgatója.

– Otthon sokkal könnyebb volt feszültségoldó szerekhez nyúlni, ismételten csapdába esni, nem tűnt fel, mennyi az annyi…

Online terápia?

– Szakkórházunk folyamatosan vett fel sürgősségi ellátást igénylő betegeket, és próbáltunk segíteni abban, hogy gyógyultan távozzanak, elővegyék azokat a belső tartalékaikat, amelyekkel addig tartósan absztinensek tudtak maradni.

A járvány megfékezésének fontos eszköze, a „szociális távolságtartás” ellene szól mindannak, amiről a lelki betegségek gyógyítása szól.

A terápiás ellátásban szükség van személyes jelenlétre, a pszichés problémák kezelése beszélgetéseken, személyes kapcsolattartáson alapszik.

Természetesen az, hogy nem találkozhattunk a pácienseinkkel, nem jelentette azt, hogy nem követtük nyomon a betegek állapotát.

Telefonon és on­line tartottuk a kapcsolatot klienseinkkel, ha állapotromlást tapasztaltunk, be is rendeltük – mondta el a főigazgató, akitől megtudtuk, lassan visszatér az élet a szakkórházba is.

A szabályoknak megfelelően telefonos előjegyzés után, óránként négy beteget tudnak fogadni. A sürgős eseteket pedig soron kívül ellátják.

KO