Klímareuma és légiósbetegség

Kellemes érzés izzadás nélkül végigdolgozni a napot a klímás irodában. Ugyanez igaz akkor is, ha autóban ülve rójuk a kilométereket nyáron.

Közismert azonban, hogy amennyire hasznos, annyira ártalmas is lehet a klímahasználat.

A koronavírus-járvány alatt még fokozottabban felhívják a figyelmet a légkondicionáló berendezések karbantartására, takarítására, valamint olyan technológiák alkalmazására, amelyek nem a helyiség benti levegőjét keringetik, hanem külső forrásból fújják be és hűtik le a levegőt.

A speciális szűrőkkel ellátott klímaberendezésekben plazmaszűrő és egyéb légszűrők is biztosítják, hogy a működés során létrejövő nedves környezetben kevésbé telepedjenek meg a kórokozók.

Igen ám, de a szűrőberendezések speciális fertőtlenítőszerekkel történő kezelése mellett is csak bizonyos ideig nyújtható védelem a baktériumok ellen, a vírusok pedig kis méretüknél fogva minden alapos karbantartás ellenére is átkerülhetnek a levegőbe.

– Közösségi helyiségekben, várótermekben, bankokban, áruházakban, szállodákban, ahol nagyon sok ember fordul meg – ha van egy fertőzőforrás, és valaki köhögéssel, tüsszentéssel szétszórja a vírust, a levegőn keresztül bekerülhet a rendszerbe, a klíma pedig könnyedén tovább tudja szórni a kórokozót. Akár a szellőzőkből is képes átjutni egyik helyiségből a másikba – mondta el dr. Kiss Csaba.

A nedvességet kedvelik

– A klímaberendezés hűtőfolyadékában sokféle kórokozó tud megtelepedni, amely aztán a légutakba bekerülve a fertőzések melegágyai.

Az egyik legismertebb a legionáriusbetegség, a tüdőgyulladás (tüdőfertőzés) súlyos típusa, amelyet a Legionella baktérium okoz, a baktériumot tartalmazó mikroszkopikus méretű vízcseppek (aeroszolok) belégzésével kapható el.

A baktérium vízben él és ott is szaporodik, mesterséges vízvezetékrendszerekben megtalálható: zuhanyzókban, légkondicionálók felszálló buborékából kerülhet be a levegőbe.

A baktérium okozta betegség tünetei általában 2–10 nappal a fertőzés után jelentkeznek, a betegség lázzal, hidegrázással, fejfájással és izomfájdalmakkal jár.

Ezt követően száraz köhögés és légzési nehézség jelentkezik, ami súlyos tüdőgyulladássá fejlődhet – említette a leggyakoribb klímák okozta betegséget a háziorvos.

– Az atípusos tüdőgyulladás másik fajtája az úgynevezett mikoplazmafertőzés, ez is egy bakteriális tüdőgyulladást okozó fertőzés.

A Mycoplasma pneumoniae a kis méretű, sejten kívüli szaporodásra képes baktériumok közé tartozik, és a légutak csillószőrös hámsejtjeit támadja meg.

Miután cseppfertőzéssel terjed, a fertőzés átadására azok a helyek ideálisak, ahol az emberek nagy számban, viszonylag szűk térben tartózkodnak.

Ezek a bakteriális betegségek a szokványostól eltérő gyógyszeres kezelést igényelnek, fontos a pontos diagnózis és a megfelelő gyógyszeres kezelés megválasztása – emelte ki a doktor, és rögtön hozzá is tette, hogy még a megfelelően tisztított klímaberendezések esetében is a beltéri levegő túlzott lehűtése ártalmas az egészségre.

Gyulladások, ízületi betegségek

– Nincs értelme 20 Celsius-fok alá hűteni a helyiségek hőmérsékletét, amikor odakint 35 fok van. A nagy hőmérséklet-különbség megterheli a szív- és érrendszert, főleg azoknál válthat ki rosszullétet, akik krónikus betegségekkel (szívproblémákkal, magasvérnyomás-betegséggel) küzdenek.

Gyakran látni lakóházakban, hogy a fekvőhelyhez közel szerelik fel a berendezést, vagy az irodákban túl közel az íróasztalokhoz.

Ez hiba. Sokan közvetlenül magukra irányítják a cirkuláló levegőt, asztali ventilátorokat használnak, emiatt könnyen összeszednek orrmelléküreg-gyulladásokat, felső légúti gyulladásokat.

A klímával ne magunkat hűtsük, hanem a helyiségnek bizonyos részére áramoljon a levegő.

Ez különösen fontos, ha kisgyerek tartózkodik a lakásban, olyankor célszerűbb a szobák helyett a folyosót klimatizálni, amely aztán áthűti az egész lakást – sorolta tovább dr. Kiss Csaba, hogyan kerülhetjük el a klímák okozta kellemetlenségeket, valamint súlyos betegségeket.

Megtudtuk azt is, hogy az átmeneti izom- és ízületi gyulladás szintén gyakori panasz, ha direktben ér a hideg levegő egy-egy testrészt.

KO