Mamahotel: a mai fiatalok kifutnak az időből

A 18–34 éves korosztály 62 százaléka még szüleivel lakik – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tavaly közzétett adataiból. Mamahotelnek nevezik, amikor a felnőtt, pénzkeresésre képes fiatalokat továbbra is a szüleik tartják el, illetve szüleikkel élnek egy fedél alatt.

A globális jelenség mögött komplex okok húzódnak meg. Kényelemből vagy kényszerből ragadnak a családi fészekben a mai harmincasok? Mi a nehezebb: anyagilag függetlenedni, stabil párkapcsolatot találni vagy lelki értelemben leválni a szeretetteljes, biztonságot nyújtó szülői házról? Többek között ezekről kérdeztük a szociológust, a pénzügyi szakértőt és a pszichológust. Egy biztos, a mai fiatalok valahogy „kifutnak az időből”.

– Az idén vettünk a párommal egy házat Újfehértón, úgy tervezzük, hogy a szülővárosunkban maradunk. Hozzákezdtünk leendő otthonunk felújításához is, reméljük, jövőre beköltözhetünk. Amíg nem készül el az új közös lakás, otthon maradunk a szüleinknél, mert feleslegesnek tartjuk, hogy albérletre költsünk, és nem szeretnénk kétszer költözködni sem – avatott be terveibe Rencskovszki Katalin. A húszas évei közepén járó fiatal pedagógiai asszisztensként dolgozik, párja gépgyártás-technológiai technikus egy vállalkozásnál, megerősítették, hogy együtt képzelik el a jövőjüket.

Történetükben a tervezés a hangsúlyos, az önálló életvezetés igénye, ami a mai fiatalok jelentős többségéből hiányzik, mármint a nagy számok árulkodnak erről, ugyanis a 18–34 éves korosztály 62 százaléka még szüleivel lakik, a „mamahotelben”, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tavaly közzétett adataiból.

A globális jelenség mögött komplex okok húzódnak meg. Az egyik, hogy sokkal tovább járnak iskolába, mint 20-30 évvel ezelőtt, és emiatt kitolódik a munkavállalás, a család­alapítás ideje.

Iskolapadból iskolapadba

– Ma már sokkal tovább tanulnak a fiatalok, mint szüleik, tovább szorulnak anyagi támogatásra, benn ragadnak a családi fészekben akár a harmincas éveikig. Hozzá kell tenni, hogy manapság sokkal bonyolultabb tudásra van szükség a munkaerőpiacon, mint annak idején volt. Bizonyos munkakörökben speciális képzettséget, idegen nyelvek ismeretét is elvárják a munkaadók, és nem csak a diplomás munkakörökben – jegyezte meg dr. Fábián Gergely.

A szociológus szerint azok, akik 20–25 évesen munkába állnak, előbb a saját egzisztenciájuk megteremtésén fáradoznak, sőt gyakran azon, hogy saját végzettségüknek megfelelő, stabil, megbízható munkahelyet találjanak. Mindaddig pedig a családi fészek nyújtja a legbiztonságosabb helyet a fiatal felnőtteknek.

– Több elemzés feltárja azt is, hogy a mai fiatalok egy meghatározó része jó fizetést igényel, sokoldalú, kreatív feladatokat szeretne végezni munkahelyén, kötetlen munkaidőben. Így az ideális munkahely megtalálására hosszú hónapokat, sőt éveket is rááldoznak, mígnem elkezdhetnek a független életre felkészülni, esetleg gyűjteni az indulásra – vázolta fel az új trendet a szociológus. Hozzátette, a magyar fiatalok többsége szeretne párkapcsolatban vagy házasságban élni, és szeretnének gyerekeket is.

A házasságokból jellemzően több gyerek születik, mint az élettársi kapcsolatokból, ám az oktatásban töltött évek kitolták a nők gyermekvállalásának idejét harmincon túlra.

– A fiatalok preferencia-sorrendje eszerint alakul: első helyen az egzisztencia megteremtése, a lakhatás biztosítása áll, és csak ezek után lesz fontos a családalapítás. A szociológusok persze csak a nagy átlagot, a folyamatokat látják és elemzik, minden egyes életsors más és más – összegzett röviden dr. Fábián Gergely szociológus.

Anyagilag is független élet

„Mamahotelben” maradni kényelemből vagy kényszerből lehet. Ne feledjük, hogy sok fiatalt nem tudnak támogatni a szüleik a startvonalnál. Általában nekik nehezebb a családról leválniuk, anyagilag függetlenedniük, vannak, akiket a szüleik tartanak el.

Egy másik probléma, hogy a már keresőképes fiatalok 35 százaléka semmit nem tesz félre, nem szívesen gyűjtenek, annál inkább költekeznek.

– Márpedig a pénzügyi tudatosságon sok múlik – ezt erősítette meg dr. Fazekas Sándor közgazdász is.

– Pénzügyi tudatosság nélkül nem lehet előbbre jutni, az élet minden szakaszában tervezni kell, és még azoknak is, akik az átlagtól alacsonyabb bérből élnek, egy keveset félre kell tenniük. A fiatal generációknak meg kell tanulniuk beosztani a pénzt, egy keveset spórolni és valamilyen alacsony kockázatú befektetésekben megtakarítani. Akik már másodmagukkal vagy harmadmagukkal vágnak neki az életnek, saját lakást szeretnének, ők most valamivel könnyebb helyzetben vannak, mint az egyedülállók. A fiatal családosok kedvezményes lakáshiteleket, állami támogatásokat, különböző kedvezményeket vehetnek igénybe – mondta el a pénzügyi tanácsadó.

Párkapcsolat, önállósodás, egy új élet

– Akik párkapcsolatban élnek, motiváltabbak a szülőktől való függetlenedésre, ugyanakkor az egészséges párkapcsolat kialakításához is elengedhetetlen a családról való leválás – mondta Tullner Gabriella.

A szakpszichológus szerint a mamahotelben élők elakadnak a személyiségfejlődésben. Ahogyan gyermekkorban, úgy felnőttkorban is mindennek megvan a maga ideje, az az életszakasz, amikor a legfogékonyabbak vagyunk egy új szerep elsajátítására.

A mamahotelben látszólag minden ideális: anyagi biztonságot nyújt, nem kell másokhoz alkalmazkodni és felelősséget vállalni mások iránt. Ugyanakkor azok a funkciók, amelyek a felnőtté váláshoz szükségesek, nem alakulnak ki.

– Aki nem költözik el 30 vagy 40 évesen sem otthonról, az nem az életkorának megfelelő „életfeladatát végzi”. A halogatás hiábavaló, mert amit nem lépünk meg 20 vagy 30 évesen, később sem fogjuk.

– Meg kell említeni, hogy kétszereplős folyamatról beszélünk (szülő-gyerek), mert mind a gyerek, mind a szülő érzelmein és viselkedésén múlik a leválás. A jelenséget Pán Péter-szindróma névvel is illetik. Az ilyen gyerekek képtelenek szüleiktől függetlenedni (döntéseket hozni, elköteleződni), illetve lehet, hogy a szülő képtelen elengedni gyermekét – tudtuk meg a szakpszichológustól.

KO