Sok gyermek küzd beszédzavarral

Már tizenhetedik éve ünneplik az európai logopédusok a logopédia európai napját, melynek célja, hogy rávilágítson a nyelvi zavarokra és ezek kezelésére. A gyerekek körében is emelkedik a beszédzavarral küzdők aránya, de ezek döntő többsége szakszerű terápiával orvosolható. Nyíregyházi szakembereket kérdeztünk a leggyakoribb problémákról, azok hátteréről és megoldásáról.

Kötelező a vizsgálat

Dragony Dorottya, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógia Szakszolgálat logopédusa lapunknak elmondta, a törvény előírja, hogy a három, illetve öt évet betöltött gyerekek logopédiai szűrésen vegyenek részt.

– A hároméveseknél arra vagyunk kíváncsiak, hogy a nyelvi fejlődésük, beszédük elérte-e az életkoruknak megfelelő szintet, az ötéveseknél pedig már azt is vizsgáljuk, hogy ismerik-e az összes beszédhangot, ami elengedhetetlen az iskolába lépéshez. Az olvasás-írás elsajátításához fontos részképességeket is ellenőrizzük, és sajnos kevés olyan gyerek van, akinél ne tapasztalnánk valamilyen eltérést, de nem minden esetben van szükség terápiára – tudtuk meg a logopédustól, aki a beszédhibák okairól is mesélt.

– A gyerekek korai fejlődésében szorosan összefügg a mozgás, a beszéd- és az értelmi fejlődés: ha későn indulnak meg az elemi mozgásformák, kimarad a kúszás vagy a mászás, akkor előfordulhat, hogy később kezd beszélni a gyerek.

Súlyos gond az is, hogy a kicsik már másfél éves koruk előtt digitális ingereket kapnak, ami kedvezőtlenül hat a nyelv elsajátítására.

– Azt javaslom, 18 hónapos kor előtt ne tegyük ki ennek a gyerekeket, de a legjobb az lenne, ha 2-3 éves korukig nem érnék őket ilyen ingerek. Ha a gyermek elmúlt kétéves, de még nincs legalább 50 szavas szókincse, vagy nem alkot kételemű kombinációkat, akkor érdemes logopédushoz fordulni – tanácsolta Dragony Dorottya.

A szakember szerint a felnőtteket is érintik a különféle zavarok.

– Többnyire azok fordulnak logopédushoz, akiknek a munkája megköveteli a tökéletes beszédet, gondolok itt a leendő művészekre, tanárjelöltekre. Azok is felkeresnek minket, akiknek betegség vagy műtéti hiba miatt megváltozott az artikulációja, de arra is van példa, hogy több év távlatából szánja rá magát valaki, hogy javítson a beszédhibáján – tette hozzá.

Beszélgessenek a kicsikkel!

Marczali-Hajnal Alexandra logopédus arról számolt be, hogy az óvodások 40 százalékánál előfordul valamilyen artikulációs probléma.

– A munkám legnagyobb részét ezek kezelése, illetve a beszédindítás teszi ki a megkésett beszédű gyermekeknél. Az online világ elterjedése súlyos gond, egyre több kisgyerek néz videókat, ráadásul nem is magyar nyelven. A kicsik beszéde az utánzással indul: látják és hallják, hogyan beszélnek a felnőttek, de a külföldi videókkal ezt nem tudják elsajátítani.

– Sok szülő nem olvas a gyerekeinek, nem mondókáznak és nem beszélgetnek velük, ami szintén hátráltatja a fejlődést – hívta fel a figyelmet a szakember, majd hangsúlyozta: a kezelések hatékonysága függ az egyénektől és a szülők hozzáállásától is.

– Volt olyan kicsi, aki néhány hónap alatt beszélni kezdett, és csak alapvető tanácsokra volt szükség a kezeléséhez.

A megkésett beszédfejlődésű gyerekek szüleinek azt javaslom, hogy kapcsolják ki a tv-t, tegyék el a digitális eszközöket.

– Helyette beszélgessenek a csemetéjükkel, ha valamit csinálnak, állítsák maguk mellé, és kommentálják a folyamatot, így nagyon hamar elindulhat a beszéd – javasolta Marczali-Hajnal Alexandra, aki a dadogásról elmondta: minden esetben fel kell tárni, hogy mi okozza a zavart.

– Lehet valamilyen pszichés oka, ha trauma éri a gyereket az oviban vagy otthon. Ezek elmúlhatnak maguktól is, ám sajnos vannak esetek, amiket nem lehet megoldani, csak terápiával javítani a helyzeten. A dadogás is lehet életkori sajátosság, ha az idegrendszeri érés nem olyan gyors, mint a beszéd fejlődése. A legnagyobb probléma az, hogy a szülők ilyenkor rászólnak a gyerekre, és a zavar berögzül – tudtuk meg a logopédustól.