Csalánfőzelék, pitypangsaláta

Az ízületekre, csontokra, izmokra ható gyógynövényekről tartott online előadást dr. Hajdu Zsanett gyógynövényszakértő biológus a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár YouTube-csatornáján. A virtuális eseményen kiderült: számos étrend-kiegészítővel és persze étellel is sokat tehetünk egészségünkért.

Kell egy kis pótlás

– A csontjaink rengeteg ásványi anyagból épülnek fel: a kalcium, a magnézium alapvető a csontjaink működéséhez. Ezeket kívülről is lehet pótolni, de megtalálhatóak számos ennivalóban is – mondta el a szakértő. – A kalcium napi dózisa 800 milligramm körül ajánlott, és maximum 2500 milligramm lehet. Akkor érdemes kalciumot és magnéziumot pótolni, ha – akár rendszeresen, akár átmenetileg – nagyobb fizikai terhelésnek vagyunk kitéve. Tehát például aki rendszeresen sportol, annak érdemes rendszeresen pótolni mindkettőt.

A biológus hozzátette: a kalcium felszívódását segíti a D-vitamin, így az időskorban szinte elkerülhetetlen csontritkulás ellen mindkettőt érdemes rendszeresen pótolni, hogy enyhíthessük a tüneteket. A D-vitaminból a napi ajánlott adag 2000 nemzetközi egység egy normál testsúlyú felnőttnek, a maximálisan bevihető mennyiség 4000 nemzetközi egység – akinek nagyobb a testsúlya, például akár 100 kg-ot mutat alatta a mérleg, egész évben javasolt a napi 3000-es bevitel.

Pitypang és csalán

– Az európai lakosság 90 százaléka D-vitamin-hiányos a tél végére, hiszen alapvetően a napsütésből gyűjtjük be, így kortól, nemtől és egészségügyi problémáktól függetlenül javaslom a pótlását – emelte ki dr. Hajdu Zsanett.

– A magnéziumnál a napi dózis körülbelül 350 milligramm, azonban nem feltétlenül szükséges étrend-kiegészítő készítményekkel fogyasztanunk: az olajos magvakban, burgonyában, spenótban és a gabonafélékben is megtalálható. A zsályában, a csalánban és a pitypang levelében is sok, a csontokra jótékony ásványi anyag található. Utóbbi most még zsenge, és érdemes hozzátenni a salátánkhoz, bár keserű ízét nem mindenki szereti. Csalánból levest vagy főzeléket is készíthetünk, fogyaszthatjuk teának, amely a tavaszi tisztítókúrák egyik alapeleme: fogyasszunk belőle két hétig napi egy-két bögrével.

Aki sokat edz, gyakran fogyaszt aminosav-készítményeket fehérjepótló porok formájában, mely a szakember szerint időnként hasznos lehet azoknak is, akik fizikai munkát végeznek, vagy egyszerűen csak nagyon fáradtak. Ezek a készítmények általában arginint tartalmaznak, amely egy nem esszenciális aminosav, és megtalálható a húsban, a tejtermékekben, az olajos magvakban és szójában is. Fokozza a növekedési hormon termelődését, az pedig a fehérjeszintézist, és ennek hatására beindulhat az izomépítés, illetve fokozza a koncentrálóképességet és a vérkeringést is. Cukorbetegeknek nem javasolt az arginin fogyasztása, mert a hasnyálmirigy működését is befolyásolhatja.

Hatásos krémek

– A keserű cseresznyének kimutatták az izomvédő hatását, persze itt is szükséges a rendszeresség: a vizsgálat alatt nyolc napon keresztül fogyasztottak ebből a gyümölcsből naponta egy-két marékkal – mondta el dr. Hajdu Zsanett.

– Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a fokhagyma kiváló a kimerültség ellen, egy marék mogyoró is energiával tölthet fel minket. A különböző sérülésekre számos gyógynövénykrémet alkalmazhatunk, ám néhánnyal nem árt csínján bánni. Például a hegyi árnika virágának kivonata a törések, zúzódások és húzódások után hatásos. Természetesen magát a csonttörést nem gyógyítja meg, de a törés körüli ödémákra a krémje nagyon jótékony hatással lehet.

Régen nyílt sebekre is alkalmazták, manapság azonban ez már egyáltalán nem javasolt a különböző toxikus vegyületei miatt – azonban ezek ép bőrön keresztül nem szívódnak fel, nyugodtan használhatjuk. Hasonló problémákra a fekete nadálytő szintén egy hagyományosan alkalmazott növény, gyulladáscsökkentő hatása vetekszik a diclofenackal. Nagyon fontos, hogy belsőleg nem szabad alkalmazni, mert májkárosodást okozhat: csak krémként használható, és maximum 10 napig.