Apró lépésekben lehetünk újra aktívak

Több mint egy éve élünk a pandémia árnyékában, és a kényszerűen otthon töltött idő hatással volt az életmódunkra is – nem feltétlenül pozitív irányban. A Budapesti és a Salgótarjáni Mozgásszervi Magánrendelő közös, nem reprezentatív kutatásából kiderült: a megkérdezettek 44 százalékának változtak a táplálkozási szokásai, több mint 38 százalékuk többet is nassolt, és minden tizedik ember több alkoholt fogyasztott. A válaszadók 63 százaléka kevesebbet mozgott a vírus kezdete óta, és minden harmadik személy alatt a mérleg is többet mutat.

A négy fal között

A kutatásban részt vevők 65 százaléka tervezi, hogy a vírushelyzet enyhülésével többet fog sportolni – a mozgást akármikor elkezdhetjük.

– Akinek a vírushelyzet előtt is az élete része volt a sport, az a korlátozások alatt is megtalálhatta a módját a mozgásnak, például a konditerem helyett kondiparkokat látogatott, vagy akár egy kis séta, futás is szóba jöhetett.

Úgy gondolom, hogy elsősorban nem a lehetőségek hiánya, hanem a mentális állapotunk lehet az indikátora annak, hogy a pandémia alatt elhanyagoltuk a mozgást és az egészséges életmódot

– mondta lapunknak Horváth Péter egészségszakértő. – Megváltozott az életünk: az emberek kerülik azokat a helyeket, ahol másokkal találkozhatnak, zárkózottabbak lettünk. Mivel kevesebbet hagytuk el az otthonunkat, kevesebbet is mozogtunk.

Otthon is mozoghatunk

A szakember tapasztalatai szerint jelenleg körülbelül feleannyian járnak edzőtermekbe, mint két évvel ezelőtt, de odakint a szabadban egyre többen mozognak. Addig sem kell lemondanunk az egészséges életmódról, amíg az élet teljesen vissza nem áll a régi kerékvágásba – Horváth Péter szerint csak egy kis kreativitásra és pozitív szemléletre van szükségünk.

– Az internet már rengeteg olyan ingyenes videóval van telítve, amelyek segítséget nyújtanak abban, hogy otthon milyen gyakorlatokat, edzésformákat végezhetünk – tette hozzá.

– Azt javasolom, hogy válasszunk saját testsúlyos edzést, amelynél egy adott idő alatt a lehető legtöbb izomcsoportot átmozgathatjuk, ilyen gyakorlat például a fekvőtámasz, a guggolás és a húzódz­kodás. Egy otthoni edzésnél bátran használjuk a bútorainkat is, a székek és az ágyak például funkcionálhatnak zsámolyként, egy seprűnyél a törzserősítő gyakorlatoknál segíthet, egy vízzel megtöltött palackból pedig remek kézi súlyzót készíthetünk.

A jó idő beköszöntével sokan szívesen töltik a szabad­idejüket a természetben, akár mozgással is – rendszeresen találkozhatunk futókkal, kocogókkal a zöldterületeken. Ez motiváló is lehet, amikor magunk is sportolásra adjuk a fejünket, azonban nagyon fontos, hogy mások teljesítményét látva ne legyünk túl szigorúak magunkkal.

– Amikor azt látjuk, hogy egy nálunk fiatalabb vagy edzettebb személy már a második körét futja, amikor mi még az elsőt sem fejeztük be, mindig gondoljunk arra, hogy a saját erőnlétünkhöz képest kell meghatározni a céljainkat, különben könnyen kudarc­élményünk lesz – emelte ki Horváth Péter.

Mindig a saját tempónkban haladjunk, és fokozatosan növeljük az intenzitást, és mindig egy picivel többet teljesítsünk.

– Nem baj, ha az első héten három-négy alkalommal még csak lesétáljuk a kitűzött távot. A következő héten már félig kocogva, félig futva is megpróbálhatjuk, és így tovább, ezáltal a szervezetünknek lesz ideje hozzászokni a növekvő terheléshez.

Néhány hét elteltével azt vesszük majd észre, hogy mi is képeseket leszünk arra, amire mások.

– Stresszhelyzetben az ember hajlamos „külső segítséghez” folyamodni, valószínűleg ezzel magyarázható az is, hogy a pandémia elmúlt egy évében alkoholt is többet fogyasztottak, mint előtte. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez abszolút nem jelent megoldást, csak pillanatnyi megkönnyebbülést – fűzte hozzá az egészségszakértő.

– Azt tanácsolom mindenkinek, akinek rányomta a bélyegét a közérzetére az elmúlt egy év, hogy olvassanak önsegítő könyveket, melyek segítenek pozitív irányba terelni a gondolatokat. Ennyit tehetünk a saját mentális egészségünk kedvéért.