A köztünk élő legkisebb hősök

A reményt, a kitartást és a bizakodást szimbolizálja a koraszülöttek szimpátiaszíne, a lila. Így nem véletlen, hogy novemberi világnapon lila fények jelzik, a legkisebb világra jött hősöket, a korábban érkezőket ünnepeljük.

A nyíregyházi kórház gyermekosztályának épülete is évről évre ezen a napon lila színben pompázik, a lámpát és lila LED-égőket az osztály alapította Nyíregyházi Beteg Gyermekekért Alapítvány vásárolta, a projektoros kivetítővel pedig köszöntötték az osztályukon ápolt korababáikat és a szülőket. Az intézmény Perinatális Intenzív Centrumban (PIC) a legmagasabb progresszivitási szinten látják el a koraszülötteket.

– A lila kivilágítással tisztelgünk a szülők előtt, akik koraszülött gyermeket szültek és nevelnek, mert nem egypár hétig, hanem hosszú, sokszor évekig tartó folyamat, amíg behozzák a normál időre született társaikhoz képest a lemaradást – mondta dr. Dicső Ferenc gyermekgyógyász, gyermekkardiológus és neonatológus főorvos, a Nyíregyházi Beteg Gyermekekért Alapítvány kuratóriumának elnöke.

– Vannak a koraszülötteknél olyan úgynevezett másodlagos betegségek (tüdőbetegségek), fejlődésbeli (látás, hallás) elmaradások, amelyek a korai születésből adódnak, s hosszú hónapokon, éveken át kell járni ellenőrzésre, fejlesztésre, amíg utolérik kortársaikat, ez komoly teher a családoknak.

Hendikeppel indulnak

A picik gyakrabban betegszenek meg, a terhesség 28. hete előtt, kis súllyal világra jött csecsemőknek fontos a légúti fertőzéseket okozó RSV (respiratory syncytial virus) elleni védőoltás, mert az immunrendszerük fejletlen. A koraszülött saját védekezőrend­szerének fejletlensége, az immunglobulinok hiánya miatt fordulhat elő bőrfertőzés, tüdőgyulladás vagy vérmérgezés is. A sérülékeny érfalak miatt másodlagosan alakulhatnak ki vérzéses problémák, ezek közül a legsúlyosabb az agyvérzés, a 4.–5. napon jelentkezhetnek a kardiális ­problémák. És minden erőfeszítés ellenére vannak babák, akiket elveszítenek, s ez mindig megviseli a gyógyítókat is.

– A magzatvíz kiválóan gátolja a baktériumok elszaporodását, azonban a megszületéssel ez megszűnik, ráadásul a koraszülött esetében kimarad a terhességnek az az időszaka, amikor a magzat az anyától megkapja azokat a védőanyagokat, amelyek életének első 6 hónapjában védelmet nyújtanak számára – magyarázta Dicső Ferenc, hogy a babának miért is óriási hendikep a korán érkezés a normális időre született csecsemőkkel szemben.

A sok száz megmentett baba közül annak a 700 grammos újszülöttnek a történetét emelte ki, akinek a jobb tüdejében hatalmas hólyagok alakultak ki, ez az ép tüdőt is összenyomta, a jobb főhörgő elzárásához szükséges speciális eszköz pedig nem volt Magyarországon.

– Mindenképp megoldást kellett találnunk, s arra gondoltunk, hogy a szívkatéterezéshez használt ballonnal meg tudjuk oldani a zárást. Megoldottuk, csak a bal tüdőt lélegeztettük, pár nappal később a hólyagok elmúltak, a gyerek meggyógyult, ma már ötéves, jár, beszél – eleveníti fel az azóta több tudományos ülésen is ismertetett beavatkozást.

A legjobb életminőségért

A megyében már 20 éve nem mozdul a statisztika, 9-10 százalék a koraszülöttek aránya, ami azt jelenti, minden 9., 10. baba korábban érkezik, a neonatológia legnagyobb kihívása az 1500 gramm alatti csöppségek megmentése. Ma már a 24. hét az életképesség alsó határa, és az 1000 gramm alatti súllyal születettek túlélési esélye is csaknem 90 százalékos.

– A kicsik várható életminősége egyre javul – kevesebb a gyengén látó, a csökkent tüdőfunkcióval élő gyermek –, bár az éretlenségből fakadó szövődmények 100 százalékosan nem küszöbölhetőek ki, a túlélés nem minden esetben mentes a maradványbetegségektől – jegyezte meg a főorvos, és hangsúlyozta: a cél mindig ugyanaz, a lehető legjobb életminőség elérése, ezért jár a tisztelet az egészségügyi személyzetnek is.

Köszönet a nővéreknek, orvosoknak, mert egy ilyen babával sokkal több teendő van, és komoly, speciális szakmai felkészültség, tudás és odaadás kell ahhoz, hogy a „tenyérnyi csoda” egészséges gyermekként, felnőttként élhessen. A koraszülött-ellátásban dolgozó szakorvosok, pszichológusok, gyógy- és fejlesztőpedagógusok sokat tesznek ezért, miközben segítik a szülőket is.

Mélységek és magasságok

„A PIC az a varázslatos világ – vallja egy PIC-en dolgozó nővér –, ahol megtanulod a súlyt grammokban mérni, a gyógyszereket mikrogrammokban, az anyatejet pár milliben. Ott dolgozóként nap mint nap látod ezen pici emberkék mindennapi küzdelmét olyan alapvető dolgokért, amelyek magától értetődőek lennének, ha időre születnek. Az első önálló légvétel, az első csepp lenyelt anyatej, az első találkozás az édesanyával, az első érintés – felejthetetlen!”

Nem véletlen, hogy a PIC-ik mellett dolgozó intenzív terápiás szakasszisztens végzettséggel rendelkező nővéreket a köznyelvben csak „tündérkeresztanyaként” emlegetik.

– Nemcsak a gyermekeinknek, hanem nekünk is a legnagyobb támaszaink voltak – erősítette meg Vakályné Anett, akivel három éve egy világnapi rendezvényen ismerkedtünk meg, s örömmel mutattuk be az akkor 5 éves Sanyikát, az egyik legnagyobb túlélőt a picik közül, hiszen ő még közöttük is aprónak számított a világrajöttekor mért 31 centivel és 83 dekával, 830 grammal.

Az elbűvölő, örökmozgó, csupa szív és minden iránt érdeklődő kisfiú tényleg hős, hiszen 24. hétre született, kétnapos volt, amikor agyvérzést kapott, szerencsére maradandó problémák nem keletkeztek. Légzéskimaradása volt, vérszegény volt, emiatt ötször kapott vért, leküzdötte a fertőzéseket.

– Nincs nap, hogy ne jutna eszembe a PIC-en töltött 13 hét. Más ember lettem, alázatot tanultam. Megcsapott minket a halál szele, mert sem a kicsim, sem én nem voltunk stabilan a földi létben. Három hónap alatt egyetlen pillanatra sem adtuk fel, hittünk a fiunkban, ám az első otthon töltött éjszaka csak azt hallgattuk, kattan-e a légzésfigyelő – emlékszik vissza az édesanya.

– Soha nem felejtem el az orromba ivódott fertőtlenítő szagát, a pittyegő gépeket és a villogó monitorokat. A tenyérnyi emberkéket, akik kiterülve a nagy üvegdobozokban feküdtek, s mindenhonnan drótok lógtak ki belőlük. Kitörölhetetlen emlék, ahogy a kisírt, könnyektől puffadt arcú anyukák és apukák egymást vigasztaljuk, sokukkal ma is tartjuk a kapcsolatot, találkozunk a foglalkozásokon – mesélte Anett, miközben kisebbik fiáért, Bencéért ment edzésre, a kocsiban pedig Sanyi magyarázott, akinek a mozgáskoordinációval voltak gondjai, de a sok fejlesztés, speciális torna eredményeként kiegyensúlyozott és boldog kisfiú lett.

Koramamának lenni

– Úszik, lovagol és második osztályos, kitűnő tanuló. A finommechanikai mozgások nem tökéletesek, ami lehet, hogy az agyvérzésre vezethető vissza, és az sem tett jót a korababáknak, hogy a Covid-járvány alatt, több mint egy évig elmaradtak a fejlesztőfoglalkozások – jegyezte meg Anett, mert valóban „koramamáknak” lenni a legnagyobb kihívás. Olykor „paramamának” is hívják magukat, mert ezerszer többet aggódnak a gyermekük megszületésének első pillanatától, miközben milliószor felteszik a kérdést, miért velük történt ez meg, mi rosszat tettek.

Akár egyetlen nap alatt megjárják a mélységet és magasságot, az örömöt és a félelmet. Nekik és a családtagoknak hónapok, évek fokozott gondoskodása, türelme, szeretete és figyelme kell, hogy az apró hősök a hátrányokat legyőzzék.

– A koraszülöttek világa egyszerre félelmetes és varázslatos, én pedig míg élek, büszke „koramama” leszek – nevette el magát Anett, aki örökké hálás lesz a koraszülöttosztály minden orvosának és nővérének, hogy kisfiát mindennap átölelheti.

Ahol minden perc számít

Dicső főorvos szerint az lenne az ideális, ha a koraszülött, nagyon kis súlyú, éretlen baba már abban a kórházban jöhetne világra, ahol van PIC-részleg, ám amikor erre nincs lehetőség, akkor indul értük a koraszülöttmentő, ami egy mozgó intenzív neonatális osztály. A korszülöttmentés költségeihez is hozzájárul a megyében a Nyíregyházi Beteg Gyermekekért Alapítvány, hiszen az élet múlhat azon, mikor kezdhetik meg már a mentőben a pici legmagasabb szintű ellátását, majd folytatják a kórházi részlegen, ahol évente 350-400 koraszülöttet látnak el. – Az új, korszerű mozgómentéssel érkező 2500 grammnál kisebb babáknál a korábbi 20 százalékos túlélési arány 80 százalékra nőtt – mutatott rá az eredményekre az alapítvány elnöke.

https://szon.hu/szon-jegyzet/kivansag-5572640/