Az őzpörkölt mellé kínáltak élményt, kalandot

Sajátos helyzetben van a csengeri Aranyfácán Vadásztársaság, mert nem kell lasszóval fognia a vendégvadászokat, hogy teljesíthesse az előírt kilövési tervet: a vezetőség jó kapcsolatot ápol ugyanis egy szlovák sportvadásszal, aki évente több alkalommal is ellátogat hozzájuk, s igényt tart akár 10-15 őzbak elejtésére is.

Az idén a fiával érkezett

– A négyezer hektár nagyságú vadászterületünkön főleg fácán, nyúl és őz található, de váltóvadként a vaddisznó is előfordul, igaz, a sertéspestis miatt nagyon lecsökkent a létszáma – kezdte a vadásztársaság életének bemutatását Erdős Tamás elnök.

– A kárpáti típusú gímszarvas is váltóvad, főleg Romániából szokott átjönni a mi vadászterületünkre. A vadásztársaság bevételi forrását a tagdíj és az őzbakra vadásztatás jelenti. A bevezetőben említett szlovák vadász hat-hét éve jár vissza hozzánk. Eljön áprilisban az őzbakszezon kezdetekor, s ellátogat augusztusban is az őzek üzekedése idején. Korábban egy barátját hozta magával, de az idén a fiával jött. Ha a tagok igénylik, ők is ejthetnek el őzbakot.

– A vadászterületünk Csenger, Csengerújfalu, Ura, Pátyod határában fekszik, egy hivatásos vadász gondoskodik az állatokról. A Szamos a természetes határvonalunk. A téli hónapokban száz mázsa szemes takarmányt viszünk ki az állatoknak. A területünkön 28 magasles van, mindegyiknél található szóró, sózó és itató is. Nagy gond egyébként a szárazság a nyári hónapokban, a Szamoson kívül nincs más természetes vizünk, ezért különösen fontos gondoskodni az ivóvízről.

A vadászati világkiállításhoz kötődve különböző programokat szervezhettek központi támogatással a vadásztársaságok. Élt ezzel a lehetőséggel az Aranyfácán Vadásztársaság is, s a Csengeri Almafesztiválhoz kötődve gasztronómiai meglepetéssel kedveskedett a lakosságnak.

Séta a friss levegőn

– Tavalyelőtt fácánlevessel és vaddisznópörkölttel vártuk az érdeklődőket, tavaly a vírus miatt nem szerveztünk főzést, az idén pedig fürjlevest és őzpörköltet készítettünk – folytatta Erdős Tamás.

– A vendégek nemcsak az ételekre kíváncsiak, hanem a munkánkra is, van időnk és lehetőségünk mesélni a vadgazdálkodás fontosságáról. Az év utolsó hónapjaiban az apróvad vadászata vár ránk. Már szerveztünk egy vadászatot, de nem sok sikerrel, mert nagy még a takarás, sok helyen nem takarították be a kukoricát. Ennek ellenére jól éreztük magunkat, egy nagyot sétáltunk a friss levegőn, és jókat beszélgettünk – tette hozzá a vadásztársaság vezetője.