Vadászíjásznak mondhatják magukat

A vadászíjászatnak töretlen a népszerűsége napjainkban, egyre többen teszik le a lőfegyvert, s veszik kézbe a vadászíjat. Lapunkban is több alkalommal foglalkoztunk már az íjas vadászat nehézségeivel és szépségeivel.

Módosult a jogszabály 

Ma már a vadásztörténelem egyik fejezetét jelenti, hogy 1993-ban ismerték el vadászati módként az íjászatot, és ekkor született meg a vizsga első szabályozása is, a helyszínnek Pest megyét jelölték meg az illetékesek. A fokozódó népszerűségnek is köszönhető, hogy tavaly történt egy jogszabály-módosítás, ami minden vármegyei vadászkamarának megadta a jogot arra, hogy íjász kiegészítő vizsgát is rendezhessen. 
– Vármegyénk is élt ezzel a lehetőséggel, és június 5-én fennállása során első ízben tartott vadászíjász kiegészítő vizsgát. Külön érdekesség, hogy 1993 óta most először nem Pest vármegye szervezte a vizsgát, hanem egy vidéki szervezet. Azonban attól, hogy a helyszín most nem Gödöllő, hanem Nyíregyháza volt, egy fikarcnyit sem változott a vizsgakövetelmény. A vizsgát a vonatkozó jogszabályoknak és az Országos Magyar Vadászkamara belső szabályzatának megfelelően szerveztük, illetve rendeztük meg – tájékoztatta szerkesztőségünket Fazekas Gergely, a Vadászkamara vármegyei titkára, aki tagja volt a vizsgabizottságnak. A vizsgabizottságban helyet foglalt még a minisztérium képviseletében egy tájegységi fővadász, Kelemen József és egy, a Magyar Vadászíjász Egyesület által delegált szakértő, Lukács Tamás.

Elmélet és gyakorlat 

E bizottság előtt kellett egy 50 kérdéses tesztet teljesíteniük, majd 5 szóbeli kérdésről számot adniuk a vizsgázóknak. 

– Akiknek az elméleti és a szóbeli feladatok sikerültek, azok kezdhették meg a gyakorlati lövészetet. Nyolc különböző távolságból kellett 24 lövést leadniuk a vizsgázóknak – folytatta Fazekas Gergely. – Az állatalakos céltábla elejtési zónájába csapódó vesszők 10-10 pontot értek, míg ami elkerülte ezt a felületet, az 0 pontot kapott. Maximum 240 pontot lehetett elérni, s ebből legalább 160-at kellett teljesíteni, hogy a vizsga sikeres legyen. A többség 200 pont körül teljesítette a feladatrészt, de volt olyan vizsgázó is, aki egyáltalán nem hibázott. A lövészet technikai levezetője Hajzer Szabolcs tájegységi fővadász volt, munkáját segítette pályabíróként a Magyar Vadász­íjász Egyesület tagjai közül Kiss Róbert, Tomori Gyula és Orosz Csaba vadászíjászok.

Szívvel kell lőni! 

– Tizenkét vizsgázó teljesítette az előírt követelményeket, és ezzel megtette az első lépést az íjas vadászat rögös, de sok-sok élményt adó útján. A vadászíjász sikere nem csak az eszközön múlik. Magas szintű szakmai tudás, gyorsan meghozott helyes döntések sorozata, végtelen türelem és önfegyelem, valamint kiegyensúlyozott, stabil lélek az összetevői egy sikeres lövésnek. Nem véletlenül tartották a középkori angol íjászok: aki szívével lő az íjában, az eltalálja a célt! – tette hozzá befejezésül Fazekas Gergely.