A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom

Az esőfelhők elhúzódtak a Békás szoros felé, a templom sápadt-fehér falain jól kivehetők a felirat betűi. Elolvasni és megérteni csak azok tudják, akiknek ősei éppen a borús oldal, Moldva felől érkeztek lassan fél évezreddel ezelőtt. Erdély nagy örmény közösségeinek egyike volt az itteni. A település társadalmi és gazdasági életének meghatározó tényezője, emlékét a megmaradottak kis létszámban, de nagy hűséggel őrzik. [ad] A gyergyói medencét Székelyföld messziről érkezett látogatói legtöbbször a Gyilkos tó, a Békás szoros meglátogatása céljából szelik át. Mindkét geológia látványosság okkal tarthat igényt a figyelemre. A szoros kapu Moldvára, a tengerszem pedig legendákkal övezett szemet gyönyörködtető természeti jelenség. Ha már geológia, mindenki tudja, hogy ebben a diszciplinában az évmilliók számítanak mértékegységnek. A Gyilkos tó kora ilyen tekintetben még csak villanásnyi.  A geológusoknak eszébe sem jut évszámokkal stációkra osztani valamely kort.

Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művéből viszont pontosan tájékozódhatunk: „...a Likas patak, és a déli irányból letörtető Gyilkos patak egyesültek, magas fenyvesek nőttek ki a patakok partvirányain, szép havasi virágok, kúszó mohák tarkázták a völgynek illatos füveit. De a mindig csodálatosan működő természet 1837-ben a völgy egybekeskenyülésén összeontott két hegyfokot, sziklagátat rögtönözve elzárá a völgyet, mely több éveken át megtelve a vízben gazdag két pataknak oda rohanó kristály cseppjeivel előállott a Gyilkos-tó, így neveztetve a felette levő havasról”. Mielőtt bezárnánk Orbán Balázs könyvét, látogassunk a múltba általa a korabeli Gyergyószentmiklósra. „A Szent-Miklóson lakó örmények híveinek száma 1200 lélekre megy, s rítusuk csak annyiban különbözik a katholikusokétól, hogy a misét örményül mondják, és a papok is bérmálhatnak. Nagyrészt Velenczében nevelkedő lelkészeiket a bécsi Mechitarita püspök szenteli fel, s a rituálékban ettől függenek különben az erdélyi katholikus püspök egyházi hatósága alatt vannak; ez rendeli öket egyházközösségeikbe is”. Ámde térjünk vissza a mába, és a Gyergyói-medence „fővárosába”. Az örmények temploma mellett elhajtva nem lehet nem felfigyelni a falakon lévő idegen betűkre,  és nem nem lehet nem engedni az erősödő kíváncsiságnak.

A telefonhívás visz közelebb a megoldáshoz. Gál Hunor örmény katolikus plébános válaszol a megkeresésre és készségesen egyeztet időpontot a látogatásra. Salutis causa nemini clausa - áll a latin felirat kőbe vésve a kapu felett. A lelki üdv e háza, senki előtt sincs zárva - adja megfejtését a mondatnak vendéglátóm, és fordul a kulcs a réges-régi ajtó zárjában. A kerítés falán belül az ősök sírkövei között vezet az út az épülethez. Az első örmény családok 1637-ben érkeztek a városba; ezt bizonyítják írásos források is, amelyek a mai örmény templom helyén, 1637-ben az idegenek temetőjének létesítését említik. A templomba lépve én, aki először járok itt, nem is tudom merre fordítsam a tekintetem. Megállunk a padsorok között. Néhány pillanatra csend lesz, igaz eddig is csak lépteink puha nesze hallatszott. Aztán a plébános úr hangjával megtelik a boltívek alatt a templom gyönyörű belső tere. Célirányosan vezet körbe. Szavai által megismerhetem ősei történetét, sőt azt a kort is, amely megelőzte idérkézésüket. Az ábrázolt alakok, szimbólumok, tárgyak, és a hozzájuk fűzött magyarázat által hamarosan a gyergyói örmények ismerősének érzi magát a látogató. 

Amikor megállunk egy-egy szobornál, képnél, és kezemben a fényképezőgéppel az expozíció lehetőségeit méregetem, a plébános úr igazán nagyvonalú gesztussal elfogadja kérésemet, és magamra hagy, bibelődjek csak a fotóállvánnyal, keressem meg a megfelelő szögeket és beállításokat. Annak érdekében, hogy később felidézhessem az előadását, megajándékoz két könyvvel. Az egyik címe a Gyergyói örmények, valóban nagy hasznát veszem, amikor most e sorokat írom. A másiké Múltba rejtett örökség, szerzője ő maga. Alcíme Fejezetek Szépvíz történelmi örökségéből. Kitüntető figyelem jelének érzem az ajándékokat. A szerző csíkszépvízi születésű, és az ottani örmények leszármazottja. Kicsit elidőzünk a helységneveknél, amikor megjegyzést teszek arra, ami nyilvánvaló: szép neve van a településnek. A monda szerint neve onnan származik, hogy Szent László a kunokat legyőzve lovával egy szikláról a patakba ugratott, és azt mondta: Igyál lovam, mert ez szép víz. Visszatérve a könyvéhez, a bemutatóján így nyilatkozott: „Az egykori plébánosom azt mondta nekem diákkoromban, hogy saját történelmünket írjuk meg mi, ne más”.

Egyedül maradok a templomban. Hátrébb megyek, hogy  festményekkel, szobrokkal, faragásokkal ékes térből minél többet lásson kamerám objektívje. A főoltárképen a templom titulusának megfelelően Mária megkoronázásának és mennybemenetelének jelenete kapott helyet. A festmény melletti szobrok közül kettőre esik a legtöbb fény a színes üvegablakokon keresztül.
A baloldalon az örményeket keresztény hitre térítő Világosító Szent Gergely szobra látható, amint megkereszteli az előtte térdelő Tiridát királyt, aki ezután betiltotta a pogány vallást, és a kereszténységet államvallássá nyilvánította Kr. u. 301-ben, a világon elsőként. Így Örményország lett a világ első keresztény állama, Rómát jóval megelőzve. A jobb oldalon a város védőszentje, Szent Miklós jelenik meg püspöki ornátusban, előtte térdel a szegény ember három lánya, akit a legenda szerint pénzadománnyal segített meg. Gyermekkorunk várva-várt Mikulásának ajándéka a bal kezében látható három zacskó arany.

A templom ékességei, értékei, és érdekességei közé tartoznak az ólom keretbe foglalt színes vitráliák (színes üvegablak), amelyek az örmény közösség megrendelésére készültek 1896-ban Grottauban, a világ akkor ismert leghíresebb üvegfestő művésze, Ludwig von Türke műhelyében. Közöttük a legszebbek a főoltár két oldalán találhatók: a jobboldali Szent István királyt, a magyarság keresztény hitre térítőjét, míg a baloldali az örmények hittérítőjét, Világosító Szent Gergely püspököt ábrázolja. Ez a párosítás ékes bizonyítéka az örmények az örmények magyar kultúrába való beilleszkedésének, a magyarsággal közös értékek keresésének és megtalálásának - olvasható a plébános úrtól kapott könyvben.

A Szent István oltár melletti ólomkeretes vitrália Szent Annát ábrázolja a fiatal Máriával. A negyedik színes ablaküveg a szentély jobb oldalán található, és ezen az Angyali üdvözlet látható. Mindezeket 2017-2018 között Egri István kolozsvári üvegfestő művész restaurálta.
A színes üvegablakok látványa fogva tartja a látogatót. Késő délután lévén ideje a templombelső más szépségeit is szemügyre venni, mielőtt elfogynak a fények. A szentélyben található nagy vallási illetve művészeti értékkel bíró keresztelőkutat a XV. század eleje körül homokkőből faragták. Diszei között négy különböző életkort elért női mellszobrot látunk. A női arcok jelentése szimbolikus: aki a keresztvízben elmerült, egyszer és mindenkorra isten gyermekévé válik.

"E jelben győzni fogsz" - az IHS betűk egyik feloldása. A szószék fölött magasodik Szent Mihály arkangyal szobra. Bal kezében pajzs a már említett rövidítéssel, lába alatt pedig a Sátán, kinek a "jel" tényleg elhozta a végzetét az arkangyal által. Az oszlopfő takarásában elrejtett lámpa fénye drámai hangsúlyt ad a szent cselekedetének. A szószék ajtaja felett barokk keretben Krisztus mint Jó Pásztor látható. Az 1754-ből származó szószék gazdag aranyozású külsején további műalkotáson időzhet el a tekintet. Az alsó szegély peremén a négy evangelista néz a a padsorokra, alul pedig egy kerub könnyed röptének pillanatát örökítette meg az egykori alkotó.

Látogatásomnak az estébe hajló késő délután vet véget. Szerencsés időpont a nyitó kép szempontjából, hiszen a lemenő nap még a párkányok alá is fényt varázsol, a bejárat mellett, az épületegyüttes fala előtt álló vörös obeliszk feliratát viszont nehezebb kibetűzni. "Az örmények gyergyói megtelepedésének 380. évfordulójára." - olvasható a talapzaton. A betűket gránitba vésték, maga a cirkalmas rajzolatú emlékmű viszont vörös tufa, és ennek az anyagválasztásnak még külön jelentése is van.

"Kácskár – így kell kiejteni annak a kőkeresztnek a nevét, amely az örmény templom bejárata mellett található péntektől. Az Országos Örmény Önkormányzat ajándéka Gyergyószentmiklós számára. Avanesian Alexan, az Országos Örmény Önkormányzat elnökhelyettese tájékoztatott: nyolc darab követ rendelt meg az önkormányzat Örményországból, magyar képzőművészek faragták meg az örmény tufát, és ezek egyikét kapta ajándékba a gyergyószentmiklósi örmény közösség. Örményország hegyeiben, falvaiban több mint ezer éve ilyen keresztes kövek állnak, Erdélyben ez az első kácskár" . 

Ésik Sándor

Fotók: a szerző