Cukorrépa: keserű szájízű gazdálkodók

A cukorágazatban évek óta kiemelkedő teljesítménnyel dolgozó Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet olyan szervezettséget és képviseleti szintet ért el, amely alkalmassá tette az agrárminiszteri elismerés elnyerésére. A minisztériumi eljáráson megfelelt, a támasztott követelményeket teljesítő érdekképviselet ezentúl hatékonyabban képviselheti tagjai érdekeit.

Szakmaközi szervezetként az az ágazati szervezet kaphat elismerést, amely egyaránt képviseli a termelők, a feldolgozók és a kereskedők érdekeit. A szakmaközi szervezeti elismerés olyan előnyöket biztosít az érdekképviseletnek, amelyek lehetővé teszik az ágazat stabilabb tevékenységét – tájékoztatott az agrártárca sajtóosztálya.

Komoly hagyományok

Magyarországon a cukorrépa termesztése és a cukorgyártás kétszáz éves múlttal büszkélkedhet. A mostani, világjárvánnyal sújtott időkben különösen nagy jelentősége van a legalább részbeni önellátásunk megőrzésének, ami egyúttal családok ezreinek nyújt biztos megélhetést.

Ezenkívül a cukorrépa termesztésének fontos funkciója van a – termőföld minőségének megóvásában kiemelkedő szerepet játszó – vetésforgókban és a növénytermesztés biológiai sokféleségének megőrzésében.

Molnár Gyula 1975 óta termeszt cukorrépát Tiszavasvári környékén, így nyugodtan mondhatjuk, hogy átfogó képet tud adni múltról és jelenről. Mint elmondta, míg korábban, a kabai és a szerencsi cukorgyár működése idején a „mezőgazdaság nehéziparaként” emlegették a cukorrépa-termesztést, mára teljesen kivéreztették a gazdákat.

– Már csak a kaposvári gyárba van lehetőségünk szállítani, akik kihasználván a monopolhelyzetüket, évek óta nyomott áron veszik át a termést.

– A hősidőkben 150-200 hektáron termesztettem a növényt, míg mára a termőterület nagysága 36 hektárra csökkent, az idén pedig már csak 14 hektáron fogom termeszteni – támasztotta alá számokkal a negatív tendenciát Molnár Gyula.

A tiszavasvári férfi szerint a gazdatársaival csak azért nem hagy fel a cukorrépával, hogy nehogy azt mondják, hogy a gazdák miatt tűnik el Magyarországon a cukorrépa-termesztés. Mivel Nagyváradon is megszűnt a cukorgyár, így a környékbeli gazdáknak végképp nincs választásuk.

Az már mindennek a teteje, hogy a kaposvári gazdák nem a helyi gyárba, hanem Szerbiába vagy Horvátországba viszik a termésüket, mert ott az osztrák Agrana tulajdonában lévő kaposvári gyár felvásárlási árainál többet kapnak

– tette hozzá Molnár Gyula. Szerinte a külföldi érdekek megfojtják a gazdálkodókat, talán a terméktanács azzal, hogy a jövőben szakmaközi szervezetként működik, hatékonyabb lesz az érdekképviseletük.

– A gazdatársaim közül sokan fontolgatják, hogy nem foglalkoznak tovább a cukorrépával. Ha valami nem változik, nem tartom kizártnak, hogy teljesen ellehetetlenül az ágazat.