Az elektromosautó-ipar válságálló, hosszú távú biztonságot és munkalehetőséget ad, fenntarthatóan

Nincs mitől tartani sem környezetvédelmi, sem fenntarthatósági szempontból, az önkormányzati monitoring rendszer pedig pluszgaranciákat jelent megnyugtatásul, ugyanakkor óriási előnyei vannak az elektromosautó-ipari fejlesztéseknek munkahelyteremtés, iparűzési adó, társadalmi felelősségvállalás szempontjából – fogalmazta meg kérdésünkre gondolatait dr. Kaderják Péter. A szerkesztőségünknek adott exkluzív interjúban a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője kifejtette, Európa nyugati felén irigyelnek minket ennek a szektornak a fejlesztéséért, mellyel a világ élvonalában vagyunk, ráadásul mindez válságálló, ami hosszú távú garanciákat jelent, és sok szempontból előnyös a befogadó városoknak úgy Németországban, mint Magyarországon. Ezzel folytatjuk a hónapok óta tartó, objektív, szakmai szempontokat figyelembe vevő tájékoztatássorozatunkat a gazdaságfejlesztés, iparipark-bővítés témakörében. - olvasható a nyiregyhaza.hu oldalán.

– Mik az előnyei egy elektromosautó-ipari beruházásnak?

– Kézzelfogható hasznokat fog hozni a városlakóknak. A munkahelyteremtés szerepe még nem lebecsülendő Kelet-Magyarországon, ami egyelőre nem hasonlítható össze e szempontból a Nyugat-Dunántúllal vagy a fővárossal. A térségben még 6 százalék fölötti a munkanélküliség. S úgy tűnik, ezek válságálló munkahelyek, hiszen az akkuipar globális értékláncába kapcsolódnak a magyar beruházások, melyek összességében a világpiacon értékesített autókba gyártanak akkumulátorokat. Így nem függ közvetlenül a német gazdaságtól, annak esetleges hanyatlásától, mint például a feldolgozóipar zöme, mely az elmúlt évben érezhető visszaesést szenvedett el. Az akkumulátor alágazat eközben növekedni tudott, mivel a világgazdaság nincs recesszióban.

– A létező munkaerő-tartalék és a munkanélküliség ellenére gyakorta elhangzó ellenérv a vendégmunkások kérdése.

– Hogyne, és a „23 millió román is” érkezik majd, amivel korábban riogattak? Ez a szektor sem lóg ki a sorból, máshol is alkalmaznak vendégmunkásokat. Különösen az építkezési fázisban és a termelés beindításakor nagyobb az igény, később ez csökken. Fontos tudni, hogy nívós munkahelyekről beszélünk, a mérnökök iránt nagy a kereslet, a cégek folyamatosan jelentkeznek be az egyetemeknél, szakképző centrumokkal keresik a kapcsolatot. Minden szinten szükség lesz a munkaerőre, a betanított munkástól a technikusig, ez egy szerves folyamat. Természetes, hogy az elején azok állítják be a gépeket és indítják a termelést, akik „otthon” már ezt megcsinálták, de ez fokozatosan csökken. A lényeg: lesz munkahely magyar emberek számára!

– Milyen módon kapcsolódnak majd a vállalatok az adott városhoz, ez esetben Nyíregyházához?

– A gyárak jelentős szerepet játszanak majd a település életében. A napokban olvastam egy összeállítást a helyi iparűzési adóról, látható, hogy ahol jelentős gazdaságfejlesztés zajlott, ezek a cégek érezhetően meglökik az önkormányzati bevételeket. Nyíregyházán ez most ráadásul a kormányzat kiemelkedő, közel 200 milliárd forintos iparipark-fejlesztésre szánt támogatásával párosul. A legtöbb hazai nagyvárosban még az elmúlt év recessziója ellenére is emelkedtek a helyi adóbevételek, köszönhetően többek között a járműiparnak és kapcsolódó iparágaknak. Ezek a nagyfoglalkoztatók ugyanakkor a társadalom felé is nyitottak, és szerződéses felelősségvállalások keretében rengeteget civil területet szponzorálnak, így mindenki jól jár velük. S emlékeztetésképpen, hosszú időn keresztül fel se merültek a kockázatok, s általában üdvözölte a település, ha beruházások érkeztek, sőt, alig várták!

– Ha már a kockázatokat említette, valóban vannak?

– Ezek kizárólag a környezeti, fenntarthatósági, munkahelyi biztonság kérdéskörét érintik, és egyáltalán nem nagyobbak, mint bármely más, vegyiparral kapcsolatos üzemnél. Egy a lényeg, hogy a német sztenderdeknek megfelelően működjenek. Nyugat-Európa is tele van akkumulátoripari fejlesztésekkel, több tucat gigaberuházás zajlik. Nemrégiben egy németországi népszavazáson is megerősítették, és a jelentős többség támogatja, legutóbb a Mercedes vonatkozó projektjét. Egyszerűen garantálni kell, hogy tudják hozni az előírt kibocsátási szten­der­deket. Ahogy én értesültem, a Nyíregyházán fejleszteni szándékozó Sunwoda lényegében a legérzékenyebb, le­ve­gőkibocsátási ügyekben, az illékony szerves vegyület, az NMP tekintetében a legszigorúbb környezetvédelmi normát tartja be. Olyat, mint amit a sokszor emlegetett CATL Németországban, és a vízfelhasználásnál is a szürke víz használatára fog alapvetően támaszkodni. Ez azt jelenti, hogy a város által már egyszer használt szennyvíz tisztításából fogja megoldani a döntő részt. A zajszennyezés sem merülhet fel a távolság és a megtett intézkedések miatt. Így mindhárom területen abszolút európaiak a kondíciók, biztonságban érezhetik magukat a nyíregyháziak.

– Gyakorta próbálják megkérdőjelezni az ellenőrző, állami hatóságok szerepét is.

– Erre csak azt tudom mondani, hogy nagyon furcsa, és igenis érdemes hinni a hatóságokban, mert a rendszer évtizedek óta jól működik. Magyarország tele van vegyiparral, ki ne hallott volna már ezekről a nagy cégekről: TVK, MOL, BorsodChem? Az akkumulátoriparban nincs olyan speciális probléma, amit a jól működő magyar környezetvédelmi rendszer ma ne kezelne. A BorsodChem például kínai tulajdonban van, és fenntartható módon működtetik. Tény, hogy egy tanulási folyamat zajlik Európában csakúgy, mint nálunk, hiszen ez éppen egy EU döntés alapján rohamosan fejlődő iparág. A katasztrófavédelemnél is folyamatosan készülnek a műszaki-technikai-biztonsági irányelvek, hogyan kell az üzemben bánni az eszközökkel, milyen engedélyezési környezetben kell ezeknek működni. Göd esete kirívó, hiszen egy kezdetleges, korai szakaszban sok probléma jött elő, még nem kellettek speciális engedélyek, ami azóta gyökeresen megváltozott! Kár is bármilyen új beruházást még csak összehasonlítani is vele, ma ugyanis már szigorúan kötelező az integrált környezetvédelmi engedély. A félelmek, a sokszor megalapozatlan extrém állítások pedig a még nem működő üzemekhez kapcsolódnak... A munkaügyi felügyelet is egyre szigorúbban lép fel azokkal szemben, akik hibáznak, lásd bátonyterenyei üzem, és ez a helyes. El kell érni, kikényszeríteni, hogy szigorúság legyen. Ha mégis kételkednek, akkor csak annyit tudok javasolni, a város egyezzen meg a szereplőkkel, független monitoring rendszert építsenek ki talajra, levegőszennyezésre, aminek adatait nyilvánosságra tudják hozni.

– Nyíregyházán már létezik ilyen, úttörő módon az első befektetők előtt elvégezték az alapállapot-felméréseket.

– Ez a legjobb válasz, még nem sok helyen hallottam róla! Ha lesz platform, ahová ezek az adatok felkerülnek, ha megvan a határérték, s ha ezt maguk az üzemek bevállalják, felelősséget vállalnak a helyi közösség előtt, akkor ez egy garanciális elem mindazoknak, akik nem hisznek a hatósági ellenőrzésben sem. S hogy veszélyesebb-e ez, mint bármelyik termelés? A teljes, modern nehézvegyipar körülbelül ugyanazokkal a kockázatokkal bír és hasonló veszélyes anyagokkal, oldószerekkel dolgozik. Ez önmagában nem probléma, és kezelhető, kombinálva a high-tech gyártási, robotizált technológiával. Meg kell értetni a potenciális hasznokat, minimalizálni a félelmeket a transzparen­ciá­val, és üdvözlendő, ha eljutottunk oda, hogy a városvezetés részéről német sztenderdeket sikerült elérni, megállapodva a befektetőkkel.

Az önkormányzat és cége, a Nyíregyházi Ipari Park Nonprofit Kft. tervszerűen és a környezetvédelmi szempontokat elsődlegesen figyelembe véve kezdte el a gazdaságfejlesztés infrastrukturális előkészítését. Eszerint már 2022-ben, jóval az új foglalkoztatók bejelentései előtt részletes alapállapot-felméréseket végeztek el több száz hektáron, hogy rögzítsék a talaj, talajvíz állapotát hivatkozási alapként. Kiegészítő méréseket most is végeznek, még a gyártásokat megelőzően, referenciaértékként. Ezt, és az ehhez kapcsolódó monito­ring rendszert is elfogadják a betelepülő cégek, melyek a vízre, levegőre, szennyvízre is vonatkoznak, s ahhoz is, hogy a területükön működjenek bármikor ellenőrizhető mintavevő helyek. Így az ipari park „kettős védelem”, azaz ellenőrzés alatt áll eleve.

– Miért van az, hogy amit nyugaton üdvözölnek, Magyarországon néhányan gátolni próbálják?

– Csak egy példát mondok a nyugati hozzáállásról: francia újságírók állnak nálam sorban, hogy megkérdezzék, megértsék, hogy érte el Magyarország, hogy az orruk elől elvitte a BYD, a giga kínai autóipari fejlesztést? Hogy lehet, hogy ebben a kulcságazatban ilyen sikereket érünk el? Hazánk globálisan a 4. akkuipari gyártással rendelkezik, 20 milliárd euró érkezett közvetlen befektetésként csak az akkuiparban még a BYD bejelentése előtt. Plusz ott vannak a kapcsolódó járműipari beruházások, amik abban segítenek, elektromobilitásba forduló világiparban megmaradjunk gyártóközpontnak! Az látszik, hogy egymást hozzák ezek a befektetők. Itt van a Debrecenben csak elektromos autókat gyártani szándékozó BMW esete: jönnek a beszállítóik, nyilván nem véletlen, hogy a céggel régi kapcsolatban lévő Boysen Nyíregyházát választotta.

Nyíregyházán jelenleg öt befektető jelezte szándékát, hogy a Nyíregyházi Déli Ipari Parkban valósítana meg beruházást, melyek különböző fázisban vannak az engedélyek beadásától az építkezésig, lassan a toborzásig. Ezek sorban: a dél-koreai W-Scope, mely szeparátorfilmeket készít, a német Boysen, amely acélházakat, a kínai Sunwoda, amely akkumulátorokat – ezek kapcsolódnak az elektro­mosautó-iparhoz, míg a svéd Qvantum a távozó Electrolux helyén gyárt majd hőszivattyúkat, az osztrák MCE pedig nemrégiben jelentette be munkahelyteremtő zöldberuházását.