Enyhe volt az idei január

Pozitív hőmérsékleti anomáliával indult az esztendő Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a január hozzávetőleg 2 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál, s csapadékból is a megszokottnál bőkezűbben bántak az égiek a térséggel. Az év első hónapja meglehetősen változékonynak bizonyult gyakori hőmérséklet-ingadozásokkal, melyek amplitúdója elérte a 27-28 fokot – tájékoztatta lapunkat Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa.
Dr. Rácz Csaba szerint a legenyhébb napokon 13-14 Celsius fokot is mérhettünk, majd a hónap eleji kellemes napok és fagymentes éjszakák után az első dekádforduló táján mindjárt az eddigi leghidegebb időszakba „csöppentünk”. Átmenetileg nappal is a negatív tartományba esett vissza a hőmérséklet, éjszakánként pedig több helyen mínusz 10 - mínusz 15 fok közé hűlt a levegő. A második dekáddal fokozatos felmelegedés vette kezdetét, de eleinte még hidegek voltak az éjszakák, jobbára mínusz 5 és mínusz 10 fok közötti minimumokkal. A kezdeti, fagypont körüli értékekről a csúcsértékek is jócskán emelkedtek, a második dekádforduló körül ismét mérhettünk 10 Celsius fok feletti napi maximumokat. Azonban az enyhe légtömegek sem vethették meg tartósan a lábukat térségünkben, a hónap utolsó harmadának első napjai meghozták az újabb lehűlést. 
A Nyírség területén ismét akadt 1-3 erősebben fagyos éjszaka, mínusz 10 - mínusz 12 fokos fagyokkal, s volt egy-egy, a klimatológiai szaknyelv által is télinek nevezett napunk, amikor napközben sem emelkedett fagypont fölé a hőmérők higanyszála. Az 5-6 napos hideg periódus után még következett néhány enyhe nap a hónapfordulót megelőzően, hiszen a soron következő felmelegedés ekkor már éreztette hatását. A délutáni csúcsértékek 5-8 fok között, a hajnali minimumok pedig fagypont körül alakultak. Január legvégére maradt némi tartaléka a télnek egy gyengébb hideghullám formájában, de a maximumok már nem csökkentek 5 fok alá, és éjszakánként sem volt hidegebb mínusz 4 - mínusz 9 foknál. 
A hőmérsékletben tapasztalt hullámvasútszerű változékonysággal együtt járt a viszonylag rendszeres csapadék, de legalább a lehűlések idején akadtak a belvizes területek számára kedvezőbb száraz időszakok. A vízborítottság kiterjedése nem változott jelentősen a hónap első és utolsó napja között, ahogyan a talajok telítettségi állapotában sem mutatkozott lényegi eltérés. Az 1 méter mélységű szelvény mindvégig közel telített maradt a vármegye teljes területén, egyedül a felső, művelt rétegben csökkent rövid időszakokra a szabadföldi vízkapacitás köré, lazább talajokon esetleg kissé az alá a nedvességtartalom.
Január során 35-55 milliméter közötti havi csapadékösszegeket mérhettünk a térségben, ez kissé magasabb volt az 1991-2020-as időszak átlagánál. Főként a vármegye északi felében hullott akár 10-15 milliméterrel több a megszokottnál, de a csapadék járásának kiegyenlítettsége, valamint az időnkénti vékony hótakaró és az átmeneti talajfagy miatt talajaink ezeken a tájakon sem terhelődtek hirtelen nagy mennyiségű nedvességgel. Hosszasan állt fenn viszont a kifejezetten sáros, vizes talajállapot, mely akadályozta a kinti munkákat. A február elejével beköszöntő enyhe és jobbára száraz időszak minden bizonnyal sokat javít a felszín járhatóságán és a belvízhelyzeten, ám a gabonafélék és a repce ilyenkor kevésbé viseli el a levegőtlen viszonyokat.
– Érezhető lehűlés, téli idő azonban február közepéig nem körvonalazódik a legfrissebb előrejelzésekben, emellett addig időjárásunk száraz jellege is megmaradni látszik – zárta értékelését dr. Rácz Csaba.