Újszülöttek a kukában, emésztőgödörben

A gyermekek bántalmazásáról érkező híreket mindig megütközéssel és megrendüléssel fogadjuk. A magzat és újszülött elleni bűncselekmények különösen nagy döbbenetet keltenek. Hogyan védi a törvény az önmaguk védelmére képteleneket? – adódik a kérdés, melyre dr. Fazekas Sándor ügyvéd segítségével próbáltunk választ kapni. 
Egy anyaméhben fejlődő magzatot, gyermeket is megilletnek jogok. Melyek ezek? 
A Polgári törvénykönyv rögzíti, hogy az ember élete a fogantatás pillanatától védendő, alkotmányos érték, de ettől eltérő fogalom a jogképesség, ami az a pont, amelytől jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik az egyént. Jogképességről az élveszületéstől kezdődően beszélünk, ezt megelőzően a jogképesség csak feltételes. Ez azt jelenti, hogy egy méhben fejlődő magzatnak is vannak bizonyos jogai, lehet például számára ajándékozni, örökölhet is, de ez csak feltételes jog, szakkifejezéssel dologi várományos, ami az élveszületéssel realizálódik. Ha nincs élveszülés, a jog szempontjából úgy tekintendő, mintha meg sem fogant volna a gyermek. 
Mikor fordulhat elő olyan helyzet, amikor a törvény adta lehetősséggel élve megszakítható a magzati fejlődés? 
Törvény rendelkezik a magzati élet védelméről, ez tartalmazza azt is, hogy a terhesség csak veszélyeztetettség vagy az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén szakítható meg, bizonyos feltételek mellett. Súlyos válsághelyzet lehet például, ha testi, lelki megrendülés éri vagy társadalmi ellehetetlenülés fenyegeti az állapotos nőt. Hasonló helyzet állhat elő, ha a méhben fejlődő magzatról kimutatható, hogy súlyos betegséggel születne meg, vagy az anya egészségét, életét veszélyeztetné a magzat kihordása vagy a szülés. 
Nagy port kavart a közelmúltban az az eset, amikor egy nő bizonyíthatóan szült, de eltűnt az újszülött. Megúszható egy ilyen eset? 
Praxisomban két hasonló esettel találkoztam, amikor a nők megszülték a gyermeküket, akiket aztán később az egyik esetben egy kukában, a másiknál pedig egy emésztőgödörben találtak meg. Mindkettőnél az volt a kiinduló kérdés, hogy a gyermek élve született-e. Mind a két esetben arra hivatkoztak a nők, hogy halva született a gyerek, és a szülést követő sokk miatt nem tudták, mit csinálnak. Nem lehetett bebizonyítani az emberölést, ezért velük szemben már nyomozati szakaszban, vádemelés előtt megszüntették a büntetőeljárást. Egyébként rendkívül súlyos büntetési tételekkel kell számolni, mivel az emberölés minősített esetéről van szó. Ha egy nő megszüli a gyermekét, majd megöli, a törvény szerint 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekménynek számít, a büntetési tétel 10-től 20 évig terjed. Alapesetben az ember­ölés büntetési tétele 5 és 15 év közötti szabadságvesztés. 
Ha a feltételezett csecsemőgyilkosságoknál nem találják meg a holttestet, akkor csak közvetett bizonyítékok alapján, orvosszakértői véleményre hagyatkozva lehet kideríteni, hogy pontosan mi és hogyan történt. Körültekintően kell eljárni, hiszen közvetett bizonyítékok alapján nehéz megállapítani valakinek a büntetőjogi felelősségét. A bizonyítékoknak zárt láncolatot kell alkotniuk ahhoz, hogy ki lehessen mondani, egy élve született gyermeket megölt az édesanyja. 
Tapasztalatai szerint mi vezethet odáig, hogy egy anya megölje a gyermekét? 
Vannak felmérések, vizsgálatok az olyan terhességekre, amelyeknél a nő elpusztítja a magzatot, vagy a megszületett gyermekét megöli. Az okok sokrétűek lehetnek: visszavezethető rendkívül alacsony intellektusra, más esetben zsarolás áldozatává válhat a nő, vagy bűncselekmény miatt éri trauma. Sokszor fordul elő, hogy el akarják titkolni a terhességet a férj vagy a hozzátartozók elől, ez főleg a vidéki, falusi környezetben fordul elő, ahol megszólják az egyedülálló nőt, ha apa nélkül szül. Ilyen helyzetek vezethetnek tragikus döntéshez és eseményekhez. A gyakorlatomban az is megesett, hogy egy fiatal lány egyszerűen nem kapta meg a megfelelő szexuális felvilágosítást. Azok a nők, akik nincsenek alapvető információk, ismeretek birtokában, és így esnek teherbe, könnyebben pánikba esnek, s nem tudják kezelni a helyzetet. Itt kell felhívni a figyelmet, ma már adott a lehetőség arra, hogy a kórház előtt kihelyezett inkubátorba tegye az újszülöttet név nélkül, aki nem tudja vagy nem akarja vállalni a gyerek felnevelését. Ennek ellenére mégis többen hozzák meg ezt a rettenetes döntést, ami után ott marad a titokkényszer, hogy a holttestet el kell tüntetni. Ilyenkor dobják kukába, emésztőgödörbe vagy folyóba, bízva abban, hogy a bizonyítékot is eltüntetik ezzel. 
Átlagember számára nehezen hihető, hogy a környezete nem látja egy nőnél, hogy állapotos, gyermeket vár. 
Ez jogos kérdés és aggály a környezetet, az ismerősöket érintően, és ez is növeli a feszültséget a nem kívánt terhességgel küzdő nőben. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egy nőnél a testalkata miatt valóban nehéz megállapítani az állapotosságot. Ezeknek a bűncselekményeknek a kulcsmozzanata a terhesség titokban tartása. 
Amikor egyértelmű, hogy egy nő szült, mert megtalálták a méhlepényt, de nem tud „elszámolni” a gyerekkel, egy ilyen ügyet ennyiben lehet hagyni? 
Ilyen esetben a jog előírásai szerint elrendelik a nyomozást. Ha az orvosszakértő megállapítja a szülés tényét, és a nő nem tudja megmondani, igazolni, hogy mi történt a magzattal, akkor okkal feltételezhető, hogy ebben az esetben bűncselekmény történt. A nyomozás feljelentésre elindul, a hatóságnak alaposan ki kell vizsgálnia, hogy mi történhetett. Meghallgatások sora következik, kikérdezik az érintett nőt, az ismerőseit, a környezetében élőket, a tanúkat. Részletes és mindenre kiterjedő nyomozás kezdődik, ami aztán valamilyen megállapítással zárul. Az is más jogi helyzet lehet például, hogy ha azt vallja a nő, valakinek átadta a gyereket, hogy nevelje fel. Azt kimondani, hogy megölte a gyereket, ahhoz több kell a feltételezésnél. Ha nem ismeri be, akkor azt valóban nehéz bebizonyítani.