A valóság brutálisabb, mint a horrorfilmek

Azt hihetnénk, hogy amikor a legbrutálisabb, legkegyetlenebb filmkockák „készülnek”, a kamerák mögött egy operatőr áll, a szereplőknek pedig egy rendező ad instrukciókat, hogy aztán majd a kész filmet moziban vagy a tévé előtt ülve borzonghassák végig a nézők – ám nem egyszer kiderül: a valóságnál nincs borzalmasabb. Az L. E. ellen a Nyíregyházi Törvényszéken folytatott eljárásban ugyanis az egyik legfontosabb bizonyíték egy kamerafelvétel, amin az látható, hogyan szurkálja halálra az aranyosapáti férfi az egyik legjobb barátját.

Megittak egy üveg pálinkát

Az ítéleti tényállásból kiderül: 2022. november 29-én együtt pálinkáztak, majd valami miatt összeszólalkoztak. L. E. többször is arcon ütötte a fotelben ülő, az ittassága és a bántalmazás miatt mozgásában akadályozott barátját. Ráhajolt, leszorítva tartotta, majd egy zsebkést többször a nyakába döfött, és felhasította a nyakát. Az igazságügyi orvosszakértők a korábbi tárgyalásokon elmondták: 28 külsérelmi nyomot rögzítettek az áldozaton, akinek a halálát kivérzéses sokk okozta. A vádlott el- vagy átmetszette a férfi nyaki főverőerét, a közös gyűjtőerét, megszúrta a gégéjét, darabosra törte az orrcsontját. Kiderült: mindketten ittasak voltak, megittak egy liter pálinkát és két sört. Az áldozat véralkoholszintje 3,39 ezrelék volt – ez nagyon közel áll az alkoholmérgezéshez –, a vádlottnál pedig 7-8 órával később 1,6 g/l véralkohol-koncentrációt mutattak ki, ami azt jelenti, hogy közepes-súlyos mértékben volt ittas a tett elkövetésekor.

A tett mögött az ember

– Azt, hogy mi volt a kiváltó ok, sohasem fogjuk megtudni, hiszen L. E. azt mondja, nem emlékszik semmire, a kamera pedig hangot nem rögzített, de az biztos, hogy aránytalan szenvedést okozott a barátjának. A szakértők megállapították, hogy bár ittas volt, a beszámítási képességében nem volt korlátozva – mondta szerdai perbeszédében az ügyész, dr. Kruták Gyula, aki különös kegyetlenséggel elkövetett, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés miatt  életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
L. E. meghatalmazott védője, dr. Gál Tamás azt mondta: vitatja azt a szakértői megállapítást, ami szerint a férfi nem volt kóros tudatállapotban a cselekmény elkövetésekor.

– Nem menekült el a helyszínről, nem próbálta eltüntetni a kést. Tudatzavara volt, emocionális vákuum alakult ki nála, emlékzavara, énidegen magatartása pedig mind-mind klinikai tünet. Abortiv patologikus részegség állt fenn nála, ez pedig jelentős mértékben korlátozta abban, hogy kezelni tudja az indulatait. Ha olyan antiszociális és agresszív lett volna, mint ahogy a szakértők jellemezték, miért állna mellette a családja, s miért állították volna róla a kollégái, a szomszédai, hogy jóindulatú, segítőkész, békés ember? – tette fel a kérdést az ügyvéd és arra kérte a bírót, hogy lássa meg szörnyű cselekedet mögött az embert.

Visszaforgatná az időt

Az utolsó szó jogán L. E. ismét bocsánatot kért a saját családjától, s az áldozat szeretteitől egyaránt.

– Sajnálom a történteket, ha lehetne, visszaforgatnám az időt, bármit megtennék, hogy ezt meg nem történtté tegyem – fogalmazott, és hozzátette: mindig arra tanította a gyerekeit, hogy békésen intézzék a dolgaikat, s ő is így élt. Mint mondta, azért nem nézte meg a kamerafelvételt, mert azokra a vidám pillanatokra akar emlékezni, amikor együtt nevettek, s barátokként szerették egymást L. Cs-vel.

Kirívóan brutális cselekedet

– Ritka az ilyen eset: a kamerafelvételen a bűncselekmény az első perctől az utolsóig végigkövethető. L. E. tette kirívóan megdöbbentő és brutális, nem csodálom, hogy nem akarta megnézni – ezt mondta dr. Bartha Andrea törvényszéki bíró, aki kijelentette: semmi sem igazolja a patologikus részegséget, ami a büntethetőséget kizárhatná, a büntetést pedig korlátlanul enyhíthetné.

– A büntethetőség megállapításakor a kóros, patologikus ittasság a heveny elmebetegéggel tekinthető azonos súlyúnak, ebben az esetben azonban nem erről volt szó. A szakértők megállapították, hogy L. E. az átlagnorma alsó szintjén teljesít, a személyiségszerkezete primitív, aki egészen addig nem fedi fel a személyisége valódi mivoltát, amíg frusztrációval nem találkozik.
– Nem tudjuk, mi váltotta ki belőle ezt a brutális agressziót, de a büntetés kiszabását ez nem is befolyásolja. A szakértők szerint L. E. agresszióra hajlamos volt – bár a tanúk békés, jámbor emberként jellemezték, bennem felmerül a kérdés: miért helyeztek el kamerát a nappaliban? És miért mondta azt a fia, hogy amikor az apja ivott, az összes kést el kellett tüntetni a lakásból? Nem állapítható meg, hogy korábban agresszív lett volna, de előfordulhat, hogy a családon belül mégiscsak megmutatkozott ez az énje is – mondta a bíró, és hozzátette: a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte L. E. büntetlen előéletét és azt is, hogy megbánó magatartást tanúsított, a kitartó szándékot viszont súlyosítóként. A férfit végül húsz év fegyházra ítélte – az ügyész súlyosításért, a védő pedig enyhítésért fellebbezett azzal, hogy kérte a beszámítási képesség korlátozottságának megállapítását is.