Orálisan keresik a hajlékra valót Nyíregyházán!

Megtudtuk, hogy van, aki a Sóstói erdőben, amíg mások a hajléktalan szállón keresnek menedéket. Emellett vannak olyan fedél nélküliek is, akik szexuális szolgáltatásaikból igyekeznek tartalékot képezni a hideg télre.

A Sóstói erdőszélen egy fóliából tákolt sátorra lettünk figyelmesek, amely körül jól elkülöníthető részen egy kisebb lavórból és egy ülőalkalmatosságból álló „fürdőszobát” és pár székből és egy ruhaszárító kötélből álló „mosókonyhát” láttunk. A sátoron belül egymásra halmozott plédek illetve paplanok és ruhaneműk voltak halmozva, amelyek a hiányzó ajtót és ablakot voltak hivatottak pótolni. Ottjártunkkor nem találkoztunk az „építmény” tulajdonosaival, pedig szerettük volna tőlük megtudni, hogy miért nem a hajléktalan szállón keresnek a hideg elől menedéket.

A nyíregyházi vasútállomással szembeni parkolóban Erzsike néni éppen a lábán lévő zoknit szárította, amikor arról kérdeztük, hogy ő miként vészeli át az egyre gyakoribb hűvös éjszakákat. Az idős, hajléktalan asszony elmondta, hogy ő, amióta csípősebbre fordult az időjárás, minden este felkeresi a hajléktalanszállót, ahol melegben töltheti az éjszakákat. Erzsike nénitől tudjuk, hogy egy időben ő is kijárt az erdőbe, mert néhány ismerőse, sorstársa azon a környéken vert tanyát. Ez azonban, már legalább egy éve volt, és azóta nem is merészkedik a környékre. Az idős asszony, állítása szerint fél azon a környéken, különösen amikor egy alkalommal éppen aktus közben sikerült megzavarnia egy alkalmi párocskát.

Az eset kapcsán, Erzsike néni elmesélte, hogy az utcán élő hölgy hajléktalanok közül, sokan élnek a testükből. Ahogy az idős asszony hallomásból tudja, ezek a lányok leggyakrabban orális „kényeztetést” vállalnak némi meztelenkedéssel, de Erzsike néni úgy tudja, hogy a konkrét nemi aktusra nem szokott sor kerülni. Az, hogy az aktusra nem kerül sor, valószínűleg nem a hajléktalanokon, sokkal inkább a higiénés és egyéb, „környezetből” adódó hiányosságokból ered.

Jól látszik, hogy az utcán kemény körülmények között kénytelenek a hajléktalanok fennmaradni. A közelgő tél, és az embertelen állapotok között mindenki úgy próbál megélni, ahogy tud.

Erzsike néni például ötszáz forinttért vállalta az „interjút”, de külön hangsúlyozta, hogy az „üzletet” úgy üssük nyélbe, hogy a többi hajléktalan ne lássa - „A pénzt úgy adja már ide, hogy ezek a piszkos k*rvák ne lássák, mert még elveszik tőlem!”

Kapcsolódó cikkek:

•  A hajléktalanok élete - oltalom alatt Nyíregyházán
• Bort vagy életet! Késes hajléktalan
• Milliomos volt az elhunyt hajléktalan
• Hajlék nélkül, de fedél alatt

-M. István-