Gyerekek két iskola határán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is

14:45: Döbbenetes hiányosságok

Tiszavasváriban vannak olyan tagiskolák, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya 50, valamint 70 százalékos, jól ismeri tehát a tanítási problémákat Halász László, a Tiszavasvári Általános Iskola igazgatója.

– A legnagyobb gondot az jelenti, hogy ezeknek a hátrányos helyzetű gyermekeknek csupán töredéke járt óvodába. A legtöbben 1-2 hónapot, illetve egy évet jártak, azt is rendszertelenül. Némelyik gyermek esetében még nyelvi gondok is vannak, mert nem beszélik elfogadható szinten a magyar nyelvet. Akik nem jártak óvodába, azok számára nincs megfelelő iskolaelőkészítés semmilyen szempontból sem, megdöbbentő, hogy milyen hétköznapi fogalmakat nem ismernek. A pedagógusaink egyéni vagy kisebb csoportos foglalkozásokon keresztül próbálják behozni a lemaradásukat.

Míg alsóban rendszeresen járnak iskolába, felzárkóztatóra, a felsőben már sok az igazolatlan mulasztás, nem igénylik a délutáni fejlesztő foglalkozást, nem lehet az iskolában tartani őket 8 órától 16 óráig. Ennek talán oka lehet az is, hogy az alsósok jobban ragaszkodnak az 1-2 tanító nénihez . Ezért gondolkodunk abban, hogy kevesebb pedagógus tömbösített formában foglalkozna a felsősökkel, s akkor talán ők is jobban kötődnének egy-egy tanárhoz. Ez azonban megint a pedagógusoknak jelentene óriási pluszmunkát.

14:21: – Míg európai uniós átlagban a gyerekek 1-2 százaléka jár speciális, kisegítő iskolába, addig Magyarországon ez az arány hét százalék, s nem hiszem, hogy hazánkban háromszor, négyszer annyi a buta gyerek, mint másutt – mondta lapunknak Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kuratóriumi elnöke.

– Néhány évvel ezelőtt hatvan roma gyereket táboroztattunk, a fiatalokat egy független szakértő vizsgálta meg, s tizenkét gyerekről – hárman Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek – derült ki, hogy a nem speciális normális iskolában is megállnák a helyüket.

Az alapítvány vitte perre az ügyek felét, melyek mindegyikében, ahogy a szabolcsi fiatalok esetében is, a bíróság is kirendelt egy független igazságügyi szakértőt, aki a vizsgálatokat elvégezte. – Ezek a gyerekek nem a képességüknek megfelelő képzésben részesültek, egy kisegítő iskolából pedig semmi esélyük nem nyílik arra, hogy továbbtanuljanak, nem túlzás tehát azt állítani, hogy a szakértői bizottság véleménye szinte ledolgozhatatlan hátrányba hozta őket – véli Mohácsi Erzsébet.

A három gyerek közül ketten a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola diákjai, egyikük nyolcadikos, másikuk negyedikes, a harmadik fiatal pedig már végzett ebben az intézményben. Buda Barna igazgató azt mondja: a szakértők 99,9 százalékosan biztosak abban, hogy ezek a gyerekek sajátos nevelésű intézménybe valók.

– A még az intézménybe járó diákok közepesen teljesítenek, mire lennének képesek egy normál iskolában? – teszi fel a kérdést az igazgató, aki szerint azért húzódik ilyen hosszú ideig az ügy, mert a bíróság arra a szakértői véleményre vár, melyre hivatkozva az alapítvány a pert kezdeményezte.

Többféle teszt

– Hogyan fordulhat elő, hogy ugyanazon gyerek az egyik teszt szerint normál iskolai osztályba való, egy másik szerint pedig nem? – tettül fel a kérdést Szabó Zsuzsannának, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetőjének, aki azt mondja: többféle tesztet is használnak, az elvégzett vizsgálatok között eltelt  idő pedig sok mindent befolyásolhat. 

– Az IQ-vizsgálat eredménye csak egy tájékoztató jellegű adat, mely mögött mindenképpen ott kell állnia a gyógypedagógiai vizsgálatnak is, ám ez utóbbi időnként háttérbe szorul – mondja a szakember, aki példával is szolgált.

– Hetven pont alatt enyhe értelmi fogyatékosságról beszélünk, és annak a gyereknek, aki például 67 pontot ér el, egy éven át figyelemmel kísérjük tanulmányi előmenetelét, s csak azután hozzuk meg a végleges döntést arról, hogy kisegítő vagy normál iskolába járjon.

Előbbi esetben a tanulásban akadályozott társai között megkapja a szükséges megsegítést, és előfordulhat, hogy az egy évvel későbbi kontrollvizsgálaton pár ponttal túllépi a hetvenet, így átkerülhet a normál iskolába, nála jóval magasabb  IQ-jú gyerekek közé. Ahol azután ugyanolyan tankönyvből, ugyanolyan tempóban kell tanulnia, mint a többi gyereknek, és a legtöbb esetben a megsegítést sem kapja meg. Ekkor fordul elő, hogy az iskolák azzal keresnek meg bennünket, hogy nem képes haladni a többiekkel, az újabb vizsgálat során pedig a gyerek még annyit pontot sem ért el, mint az első tesz során.

Szabó Zsuzsanna szerint hazánkban azért ilyen magas a fogyatékosok aránya, mert a más országoktól eltérően a magatartászavarokkal küzdőket, az autistákat, dislexiásokat, disgráfiásokat is ebbe a csoportba számítják, a tanulási zavarokkal küzdők 5–7 százaléka pedig megfelel a másutt mért aránynak.

Kapcsolódó cikkek:

• Romafórum Nyíregyházán
• Fórumunkon fakadt ki a roma srác
• Roma Ki Mit Tud Nagyhalászban!

- Száraz Ancsa, M. Magyar László -