Kérdések a remény iskolájában Nyíregyházán

A működtetés financiális

háttere a figyelem

középpontjába emelte azt az

iskolát, mely az országban

három helyen fogadja a látás-,

mozgás- és

hallássérült gyerekeket,

fiatalokat. Ez az iskola tehát olyan fiataloknak

ad esélyt, reményt, akiknek éppen

ebből van a legkevesebb az úgymond

normál társadalomban.

– Az intézmény fenntartója a

Nemzeti Gyermek és Ifjúsági

Közalapítvány volt, ezt a

szerepet 2008. szeptember 1-től a

Fogyatékos Személyek

Esélyegyenlőségéért

Közalapítvány vette át.

A közalapítvány arra

számított, hogy olyan forrásokhoz

jut, amelyek az iskola

fenntartásának teljes

költségeire elegendőek lesznek,

ám a költségvetés

tárgyalásakor kiderült: ez nem

így van.

Új üzemeltetőt keresve

ajánlották fel a

nyíregyházi iskolát a

megyeszékhely

önkormányzatának

március közepén, de az

átszervezés törvény adta

március 31-i határidjén belül

már nem volt módja döntenie a

városnak ebben a kérdésben. Az

önkormányzat azonban

vizsgálja, hogyan vehetné át a

későbbiekben az

intézményünket – monta el

lapunknak Sum Ferenc, az iskola

igazgatója.

Az ellátás

központja

A közalapítvány

kuratóriuma erre úgy döntött,

hogy a 2009/2010-es tanévben két

helyszínen:

Nyíregyházán és

Balassagyarmataton mindenképpen

gondoskodik a működtetésről,

Bakonyoszlopon viszont nem indít

új osztályt, itt csak a

végzésig viszi el a gyerekeket. A

nyíregyháziak egy kis időt

nyertek, s intenzív tárgyalásokat

kezdtek a helyi önkormányzattal az

átvételről.

Az tény: a gyerekek nem maradhatnak

speciális képzés

nélkül, s a

közalapítványnak sem ez a

célja. Fontosnak tartja a

fogyatékos fiatalok

középfokú

oktatását, s egy esetleges

profilváltással lehetőséget

igyekszik teremteni arra is, hogy nem csak a

tanulókorban lévőket, hanem a

fiatalabb nemzedéket is bevonja. Az

intézmény alapító

okiratában sem csak a speciális

szakiskolai képzés, hanem

általában véve a

fogyatékos fiatalok

átképzése,

rehabilitációja is szerepel. Ez

tehát egy többelemes feladat, amely az

oktatási mellett kapcsolódik a

szociális szférához is.

Az intézményre tehát

szükség van, de nem biztos, hogy

kizárólag speciális

szakiskolaként kellene

működnie a jövőben. A

fogyatékos ellátórendszer

más területeit is be lehetne vonni a

működtetésbe, s így lehetne

bővíteni a

támogatásokat állami

forrásokból és uniós

pályázatokból.

Nyíregyházán is több

lehetőség adódik, hiszen a

fogyatékosok nappali

ellátására, egyes szociális

feladatok elvégzésére van

helyiség és szakember, így

például nagyon sikeresek a

gyógytornász és

fizioterápiás foglalkozások.

Lehetne tovább menni az

egészségügyben, a

fogyatékos

rehabilitációban.

– Az intézmény kész a plusz

feladatokra az átképzési

tevékenység

bővítésével, anelyet az

előbb említett

tevékenységekkel

egészíthetne ki. Ezzel olyan komplex

ellátóközpontot lehetne itt

kialakítani, amely valamennyi

fogyatékossági típusban

segíthetne azoknak az embereknek, akik

más intézményben, a nyílt

oktatási és képzési piacon

fogyatékuk miatt nem vehetnek részt.

Ebből a szempontból a fenntartó

mibenléte másodlagos, a lényeg,

hogy ezek az emberek ne maradjanak esély

nélkül – szögezi le Sum

Ferenc. Európában ilyen

típusú intézmények

működnek állami,

önkormányzati,

alapítványi és

egyházi fenntartás mellett is.

- Nyéki Zsolt -