Százezres mínuszok az értesítőkön

Azt kérdezik, hogy

a magán-nyugdíjpénztár

nem köteles-e a hozzá befizetett

pénzzel jól gazdálkodni az

ügyfél érdekében, s hogy mit

tehet az, akinek annak idején

törvény írta elő a

kötelező belépést a

magán-nyugdíjpénztárba,

most viszont százezrekkel rövidítik

meg. Borza Gábor, az ING

Nyugdíjpénztár

ügyvezető igazgatója azt mondja, a

negatív hozamok nem azt jelentik, hogy a

pénztártagok befektetései

elvesztek, azok csak egy pillanatnyi állapotot

jelölnek.

– Mivel a

magán-nyugdíjpénztári

befektetések hosszú távra

szólnak, egyetlen év eredménye

alapján nem szabad messzemenő

következtetéseket levonni, mondja, s ennek

alátámasztására

hozzáteszi: tavaly átlagosan közel

húsz százalékos volt a

veszteség a

magán-nyugdíjpénztári

portfóliókon – ezeket az

adatokat látják az ügyfelek

a számlaértesítőkön

–, ám idén elindultak

felfelé a hozamok. – A

Pénzügyi Szervezetek Állami

Felügyeletének honlapján is

elérhető adatok azt mutatják, hogy a

magánpénztárak ez év

első hat hónapjában átlagosan

öt százalékos hozamot értek

el.

Az elmúlt év őszén

kezdődött

válságtól nem lehet

eltekinteni, sem azok hatásait kivédeni

– ez sem az állami

nyugdíjrendszernek, sem a

magán-nyugdíjpénztáraknak

nem sikerült, a gazdaság

folyamatos változása pedig a

pénztári hozamok

hullámzását hozza magával.

Akinek több mint tíz éve van

hátra a nyugdíjig, nem kell

aggódnia a tavalyi hozamok miatt, aki

elmúlt 57 éves, jól teszi, ha

visszalép az állami tb-

nyugdíjrendszerbe, az 52-56 év

közöttieknek pedig erről az

egyéni élethelyzettől

függően érdemes dönteni –

véli az ügyvezető igazgató.

– Aki például hosszú

szolgálati idővel rendelkezik, viszonylag

alacsony keresettel is magasabb járadékra

számíthat a

társadalombiztosításból,

ám aki fiatalon, rövid munkaviszonnyal

lépett be egy pénztárba, de most

jól keres, a kétpilléres

rendszerben jár jobban – mondja a

szakember. Borza Gábor

arra a kérdésünkre, hogy akik

úgy érzik,

magán-nyugdíjpénztáruk

nem gazdálkodott jól a

pénzükkel, élhetnek-e a jog

kínálta lehetőséggel, azt

mondta: erre nincs mód, ha pusztán

– a rendszerben természetesen

előforduló – az alacsony vagy

negatív hozamokat szeretnék

számonkérni.

– Ha a pénztárak a

szerződésben foglalt befektetési

politika szerint gazdálkodtak a

pénztári tag pénzével, jogi

lépések ezzel szemben nem tehetők,

mint ahogyan azért sem perelheti be senki az

államot, mert például

megemelkedett a nyugdíj-korhatár vagy

mert eltörölték a 13. havi

nyugdíjat. Más okból

természetesen a pénztárak

számonkérhetők, akkor, ha nem a

befektetési politika szerint fektettek volna be.

szerint

Azért, hogy a

nyugdíjpénztáraknál

felhalmozott

megtakarítások

reálértéke

hosszú távon megmaradjon,

illetve lehetőség szerint

gyarapodjon, a

pénztáraknak azokat be

kell fektetniük a pénz-

és tőkepiacokon.

A pénztárak a

nyugdíj

célú

pénztári vagyon

kezelése során a

hatályos jogszabályokkal

összhangban lévő

befektetési politika

alapján, a „jó

gazda

gondosságával”

kötelesek eljárni. A

jogszabályok részletes

előírásokat

tartalmaznak a

befektetés-kezelésre

vonatkozóan. Ebben többek

között tételesen

szerepelnek a

vásárolható

befektetési

eszköztípusok köre,

valamint ezek befektetési

portfolión belüli

részarányára

vonatkozó, kötelezően

betartandó alsó és

felső korlátok.

A

magán-nyugdíjpénztári

törvény júliusi

módosulása alapján

2010-től a

magán-nyugdíjpénztári

befizetések tőke- és

hozamgarantáltak lesznek.

Kapcsolódó cikkek:

Zokon esik a korhatáremelés

A kormány 2027-ig emelné 65

évre a nyugdíjkorhatárt

Támogatná a

nyugdíjkorhatár

emelését a NYOSZ elnöke

Rossz paszban a járadékosok

Nyugdíj és fizetés: mindez

munka nélkül

- Száraz Ancsa -