2009.08.13. 07:09
Harangozó rézfúvósok
<p>Lába kelt a harangnak Anarcson.<br /> Véletlenül épp bronzból<br /> készült, tán emiatt lehetett<br /> csábító valakiknek.<br /> <STRONG>Ladányi Tóth Lajos jegyzete</STRONG></p>
A többes szám
megkockáztatható, harangot ritkán
cipelnek egyedül. Különösen a
magasból nem viszi el egy magányos
elkövető. Ha már ott voltak, nem
érték be eggyel, egyenesen kettőt is
eltüntettek. Egyelőre annyit sejtenek a
rendőrök, hogy július 18-a
és augusztus 10-e között váltak
kámforrá a 40 és 25 kilós
harangok a romos, használaton
kívüli kápolna
tornyából. Semmi sem szent, az
egyházi tárgyakat különös
kegyben részesítik. Nem ismernek
kíméletet napjaink
„szakosodott” tolvajai:
megfújják a rezet, az alumíniumot,
a vasat, arra hivatkozva, hogy legyen betevő
falat.
Szombathelyen a minap vették
észre, hogy az elmúlt három
hónapban elfogyott egy köztéri
szobor fele, azaz 200 kiló
vörösréz.
Fémtolvajt fogtak
Tiszafüreden, aki 70 kiló
saválló acélt lopott el. Hevesben
egy hidat bontottak meg, a körzeti
megbízott és a
polgárőrök érték tetten
a talicskával ügyeskedőket.
Mezőnagymihályon
stílfűrésszel vágták
ki a villanyoszlopokat, ugyanis lusták voltak
felmászni rá, könnyebben jutottak
hozzá a 270 kilónyi
alumínium-vezetékekhez. Kábeli
zűrzavar, ijesztő, sötét
világ.
Cukrot adni nekik vagy korbácsot? – ez itt
a korántsem fajsúlytalan
kérdés. A vészharang
időről időre megkondul, oly sokszor,
hogy lassan fülsiketítő a
zúgás. Egyszer csak elhalkul. Hűlt
helye. Bronzból készült az
is...
- Ladányi Tóth Lajos -