Köbméterek és gigazsulok

Ha a világpiaci árakat

nézzük, bizonyára nem

drága nálunk a gáz

köbmétere vagy egy

gigazsulnyi (GJ) hőmennyiség, de

hát a jövedelmek fényében...

Az azért mégsem normális, hogy egy

átlag nyugdíjas jövedelmének

fele a fűtésre menjen el az

őszi-téli hónapokban.

Miután az árakra nincs hatásunk,

próbálunk a fogyasztással

spórolni: van, aki lejjebb csavarja a

konvektort, a termosztátot,

vagy a radiátort, és

inkább egy réteggel több

ruhában ül a szobában. Mások

szigetelni kezdenek, műanyag ablakokat

építenek be, kicserélik a

bejárati ajtót. Ha családi

házban laknak, megnézik, hogyan lehetne

rásegíteni a fűtésre

valami olcsóbb megoldással:

kiskályhával,

öntöttvas kandallóval. Az

alternatív fűtésről

(napkollektor, geotermikus energia) inkább ne

beszéljünk, mert az egyelőre

úri huncutság, a tehetősebbek

kiváltsága, akik mellesleg amúgy

is ki tudnák fizetni a

fűtésszámlát.

Aztán, ha jobban utána számolunk,

kiderül, hogy a másfélmilliós

ablakcsere húsz év alatt, a nyolc centis

szigetelés tíz év

után térül meg, amikor már

lehet, hogy rég elköltözünk, a

kályhába pedig fa kell vagy

brikett, ami szintén nem olcsó.

Végül ráébredünk, hogy

valójában nem ez, hanem a

megfizethető gáz és a

megfizethető távfűtés

segítene rajtunk. Ami

állítólag olcsóbb lesz, de

ismerve ezt az országot, azért

várjuk meg a végét...

Kapcsolódó cikkek:

• Támogatás a

fűtéshez

vagy leválok?

mindenütt megvan

- Zajácz D. Zoltán -