Helyi közélet

2010.09.01. 07:13

Szilvából fontuk a kerítést

<p>Almát szeleteltünk, szilvát magvaztunk, szőlőt fűztünk és diót kalapáltunk, de nem ám egy konyhában vagy gasztronómiai fesztiválon, hanem a tűzoltóság egyik használaton kívüli hatalmas raktárában. <strong>Száraz Ancsa jegyzete</strong></p>

Készültünk a Nyírségi Ősz gyümölcskarneváljára, hogy bebizonyítsuk: Tiszabercel itt is meg tudja mutatni magát. Szombat hajnalra készült el a berceli komp, ha jól emlékszem, rajta egy pulival, s talán nem túlzok, ha azt mondom, ott volt abban a raktárban a falu apraja-nagyja – legalábbis, akinek jutott kés, szög és kalapács. Én egy ideig szilvákat feleztem, majd szőlőre váltottam, de a végén inkább a babgulyás-osztásból vettem ki a részem. Merthogy az is készült az éhes „komponistáknak”, reggelre pedig ott állt – majd amikor kellett, el is indult – a kompunk szakasztott, gyümölcsös mása. Büszke volt rá mindenki, akinek csak köze volt hozzá, és bár nyertünk vele díjat, a lényegen már túlvoltunk: az ötlet kitalálásán, az anyagbeszerzésen, az együtt végzett munkán, a közös örömön.

Tánccsoportok, koncertek és finomságokat rejtő kondérok máshol is vannak, ezt a fesztivált a gyümölcskompozíciók teszik különlegessé. Olyan kuriózum ez, ami csak a miénk, ami lehetne a mi virágkarneválunk. Olyan, amire különvonatok indulnak Sopronból, olyan, ami megtölti a szállodáinkat. De ha nem tudjuk támogatni a kocsikat készítő cégeket és településeket, egy idő után csak a tánccsoportok, a koncertek és a finomságokat rejtő kondérok maradnak.

Az pedig semmitől sem különleges.

- Száraz Ancsa -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában