Helyi közélet

2010.10.25. 13:56

Itt a csomag, hol a csomag - az ég óvjon a postától!

<p>A napokban egy postán feladott csomagot vártam, s amikor két nap után nem érkezett meg a várt küldemény bizony görcsbe rándult a gyomrom, elvégre mindennél jobban ódzkodom a postán keresztül bonyolított csomagküldéstől. Mint kiderült, nem alaptalanul. <strong>M. István jegyzete</strong></p>

Tapasztalataim szerint kétféle végkimenetele lehet egy postai csomagküldésnek. Alap esetben megérkezik a küldemény és azzal minden a legnagyobb rendben van, vagy ennek éppen az ellenkezője következik be. Elvégre kaptam már több csomagot is az évek során, de tisztán emlékszem arra az esetre, amikor egy CD lemez volt a kis lapos csomag tartalma, amely minden bizonnyal nem fért bele a postaládába, mivel azt két darabra törve találtam begyömöszölve a levélszekrényben. Sajátos problémamegoldással bírt a postásunk, szó se róla, de miután ezt szóvá tetem, mindig csöngetett ha valami nem fért be rendesen a ládába. Pechemre a szórólapoknál is...

A napokban azonban újból csomagot vártam, de már a gondolattól a hideg futkosott a hátamon, s mint kiderült nem alaptalanul. A feladó tisztességesen megcímezte a dobozkát, csak éppen a zöld kísérőlapon folyt egy kicsit egybe a házszám, amely csak akkor derült ki, amikor türelmetlenül kértem számon, hogy küldje el a feladásról szóló bizonylat másolatát. Ekkor azonban már tudtam, hogy miért késlekedik a csomagom, így felhívtam a postát, hogy a legjobb helyen érdeklődjek a küldemény felől. A telefonban készségesen a segítségemre voltak, s közölték, hogy valóban a hibás címzés miatt keveredett el a csomagom, amit átvehetek az állomás melletti postahivatalban.

Itt a csomag, hol a csomag!?

Ekkor úgy gondoltam, hogy ennyi kellemetlenség belefér, csak végre kerüljön elő a drága doboz. Délután a birtokomban lévő megnyugtató információval öles léptekkel indultam a posta felé, ahol jött a feketeleves. Az ablaknál fiatal srác fogadott, majd kissé flegmán kérdezte, hogy miben segíthet. Miután elmondtam neki érkezésem történetét, elkérte a személyimet, majd elviharzott. Pár perc után visszajött, majd közölte, hogy náluk nincs a csomag. Ekkor viszonylag higgadtan közöltem, hogy mivel nekem azt a tájékoztatást adták, hogy itt van, így nézzen még egyszer utána. Látszott az arcán, hogy nem tetszik neki az okoskodásom, de öt percre újból hátrament. Amikor ismét üres kézzel érkezett vissza valamelyest megemelkedett az adrenalin szintem, így kértem, hogy kerítsük elő azt az úriembert, akivel telefonon beszéltem, hiszen ő nagy valószínűséggel a kezében tarthatta a csomagot.

Természetesen nem került elő a csomagról tájékoztató férfi, így azt a tanácsot kaptam, hogy kerítsem elő a csomag azonosítószámát. Miután visszakérdeztem, hogy azt én hol találom, megtudtam, hogy a csomagon van, vagy a feladónál a kísérőszelvény másolatán. Nos, mivel a csomag ugyebár nem volt nálam, így felhívtam a feladót, aki lediktálta a számsort. Újbóli sorban állás után eljutva az ablakhoz némi feszültséget láttam az ügyintéző arcán, de fogta a számsort tartalmazó cetlit és újból tett egy próbát.

Csodák csodájára harmadik próbálkozásra előkerült a csomag, majd a fiatalember azt kezdte magyarázni, hogy így jóval egyszerűbb megtalálni valamit, ha megvan hozzá a kód. Nekem azonban a feladó csomagot küldött és nem holmi kódot. Elvégre én azt a csomag kézhezvételéig nem is tudhatom. Egy azonban biztos, a csomag végül előkerült, de ismét csalódnom kellett a postában. Nem tudni ugyanis mi történik, ha nem kezdek el erőszakoskodni, arról nem is beszélve, hogy nőies lelkemnek jól esett volna egy elnézés kérés, ha már a szívbajt hozták az emberre.

-M.I.-

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában