Százezres helyszíni bírság – hajtsák be, ha tudják?

A Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán trió nevéhez fűződik a szabálysértési törvény módosítását célzó indítvány, amely egyetlen passzusból áll, miszerint: a helyszíni bírság összege háromezer forinttól százezer forintig terjedhet. A törvénymódosítás január elsejétől lépne hatályba, és a helyszínen tetten ért személyt a bírság kiszabására után tájékoztatni kell majd arról, hogy a bírságot 30 napon belül be kell fizetnie, valamint a fel kell világosítani a befizetés elmulasztásának következményeiről is. Külön érdekessége a javaslatnak, hogy a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak, a részletfizetést pedig nyugodtan el lehet felejteni.

Végre egy olyan jogszabály, ami alól nincs kibúvó, és az önjelölt kiskirályok is megkaphatják a magukét – örvendezhet elsőre az átlagember, de a kép koránt sem ennyire fekete és fehér. Elvégre jogászok hada kezdte értelmezni a törvénymódosítást, s a többség arra jutott, hogy ez mindössze egy látszatintézkedés, amely megalapozza egy későbbi szabálysértési bírságok emelését, hiszen a helyszíni bírságolás nem tartozik szorosan a szabálysértési kategória alá. Azt azonban nyilván nem kell senkinek elmagyarázni, hogy mivel jár majd egy szabálysértési bírság emelkedés. Mennyivel magasabb lesz egy gyorshajtásért kiküldött csekk, vagy éppen egy elkésett befizetésért járó büntetés. Ukrajnában ezt már egy ideje meglépték, többszörösére emelkedtek a helyszíni bírságok összegei, a szegényebb réteg pedig belerokkant a sarcolásba. Sokszor akkora összegeket róttak ki a hatóságok, amelyek magasabbak voltak, mint az a jármű, amellyel a szabálysértést elkövették.

Kinek van százezer forintja a helyszínen?

Érdekes mellesleg a bírságokról kialakult képünk, elvégre, ha egy bírság túl alacsony, annak nincs visszatartó ereje, viszont egy túlzottan magas bírság, sem feltétlenül jár a jogkövetéssel, hiszen joggal vonhatja meg a vállát az átlagember és mondhatja – hajtsák be rajtam, ha tudják! És milyen igaz, a mai igazságszolgáltatás keretein belül több évbe is beletelhet, mire egy kiszabott helyszíni bírság valóban az államkasszába vándorol, de talán nem meglepő, van egy olyan érzésem, hogy hamarosan ehhez a jogszabályhoz is lesz, aki hozzányúljon.

Érdekes módon egy dologról azonban nem esett még sehol sem szó. Mégpedig arról, hogy mennyire reális ma Magyarországon az, hogy az átlag polgár százezer forinttal lófrál az utcán tudva azt, hogy azt bármikor kifizetheti helyszíni bírságra. Különösen úgy, hogy vannak, akiknek a havi keresete is jóval kevesebb ennél az összegnél. Attól tartok viszont, hogy mégis ezek az emberek lesznek azok, akik ha bele is rokkannak, szó nélkül kifogják fizetni a büntetést, s a tehetősebb, önjelölt Rambók röhögve állnak majd a pereskedés elébe, a kibúvók keresésébe.

Ez önmagában talán nem is olyan meglepő. Elvégre örömmel tölthetne el, hogy még vannak olyan emberek, akiknek százezer forintnál is többet ér a becsületük. De olyanok is akadnak szép számmal, akik ezt a kifejezést hírből sem ismerik.

• Egyéni „szocprobléma” a helyszíni bírság
• Akár 100 ezer forint is lehet a helyszíni bírság
• „Ekkora bírság túlmegy minden határon!”

-M.I.-