Filléres nyugdíjaink

Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosszuk, és a felosztó-kirovó mellett egy tőkefedezeti pillérre is támaszkodjunk – jelentette ki ki Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Nem véletlen, hogy Európa legtöbb országában vegyes rendszerek működnek.

– Az állami nyugdíjak mostani havi 88 ezer forintos átlagértékének jövőbeni alakulása elszegényedéssel fenyeget, öngondoskodás nélkül nem akadályozható meg folyamat – fogalmazott lapunk megkeresére a CIB Bank cégkommunikációs osztálya. Ha csökken a járulékot fizetők száma, s ezzel együtt nő a nyugdíjra jogosultaké, akkor változatlan járulékszint és változatlan átlagnyugdíj mellett az állami nyugdíjrendszert nem lehet egyensúlyban tartani – figyelmeztetett Lamboy Judit, a bank lakossági üzletágának vezetője. Az (állami) felosztó-kirovó rendszer úgy működik, hogy a mindenkori dolgozók járulékbefizetéseit fizetik ki a mindenkori nyugdíjasoknak. A rendszer mindig függ az aktuális helyzettől, a járulékfizetők és nyugdíjasok számára nagyon érzékeny a nyugdíjrendszer, az egyensúly megborulni látszik.

– A nyugdíjrendszer másik problémája, hogy hazánkban minden harmadik adózó csak a minimálbér után fizet adót és nyugdíjjárulékot, ami azt jelenti, hogy ez a réteg a teljes járulékösszegnek csak a 12 százalékát fizeti, így 2,5 millió járulékfizető tart el 3 millió nyugdíjast. Az üzletágvezető szerint a magyar nyugdíjrendszer hármas szorításban van: alacsony a járulékot fizetők száma, viszonylag magas az eltartottak száma, s mindezt tovább rontja, hogy "demográfiai katasztrófa" fenyeget a Ratkó-generáció nyugdíjba vonulásával. Az egyre romló helyzetben a bank szakértői szerint csak az öngondoskodás segíthet. Arra a kérdésre, hogy itt Szabolcsban, ahol a foglalkoztatás és az átlagkereset is a legalacsonyabbak között van, miből tegyen félre az ember azt a választ kaptuk: picivel is érdemes, muszáj elkezdeni a takarékoskodást. Már havi 2-3 ezer forintos megtakarítás is – kamatos kamattal számolva – jelentős összeg lehet a nyugdíjas évekre.

– A magánnyugdíjpénztári tagoknak azt tanácsolom, várjanak még! Van 45 napjuk arra, hogy átlépjenek, s talán lesz még olyan jogi kontroll, amely ennek a gazdasági és morális szempontból is rossz üzenetet hordozó döntésnek a megváltoztatására készteti a kormányt – mondta Bornemisza Andrea közgazdász. A racionalitás az öngondoskodás felé mutat, mert a magyar nyugdíjrendszer rosszul felépített. Megoldást egy eredményes foglalkoztatáspolitika jelenthet, a munkahelyteremtéssel érhető el, hogy a járulék-befizetések fedezzék a kifizetést. – Jogbizonytalanságot teremt és bizalomroppanáshoz vezet, ha az állam 3 millió ember 12 év alatt megtakarított pénzét elveszi és gyakorlatilag egy év alatt feléli – véli a közgazdász.

Egy most minimálbérből élő munkavállaló 31.600 forint nyugdíjra számíthat. Ha 30 éves korától havi 10 ezret tesz félre és a különböző megtakarítási formákat egymásra építve hatékony portfóliót hoz létre , akkor 65-80 éves kora között havi 53 ezerrel egészítheti ki nyugdíját.

A havi 300 ezer forint bruttó jövedelmet keresőnél, 122.700 forint havi lesz a nyugdíj összege. 20 ezer forint bruttó megtakarítással számolva havi 82 ezerrel egészítheti ki nyugdíjas éveit.

Ha valaki 65 éves kor után még 15 évig havi 80 ezer forinttal kívánja kiegészíteni nyugdíját, akkor 25 éves korától havi 19.500 forintot, 35 éves korától havi 29.500 forintot, 45 éves korában kezdve pedig havi 42 ezer forintot kellene megtakarítania évi 2 százalékos reálhozamot feltételezve.

- KM -