Kisvarsányi pótlás: Nem tudják fedezni a kiadásokat

– A kiegészítő támogatással együtt jóval több állami normatívát kap az egyház, mint az önkormányzat, mi az alapnormatívából nem tudjuk fedezni a kiadásokat – mondta el érdeklődésünkre a legfőbb okot Tiba Péter, Kisvarsány polgármestere. – A képviselők úgy döntöttek február 14-én, hogy április elsejével az önkormányzat átadja az egyháznak a szolgáltatás működtetését.

– A kisvarsányi házi segítségnyújtás úgy fog működni továbbra is, ahogyan átvesszük. A továbbfejlesztést az jelentené, ha egy üresen álló konyhát is megkaphatnánk a helyi önkormányzattól működtetésre, mert akkor arról a konyháról láthatnánk el az időseket – vázolta fel a további terveket Koncz Imre, Pátroha református tiszteletese. A pátrohai egyházközség – amely idősek klubját, házi segítségnyújtást, szociális ékeztetést, támogatószolgálatot üzemeltet évek óta – működtetné ugyanis egyelőre a kisvarsányi házi segítségnyújtást. – A kisvarsányi református egyházközség is szeretne létrehozni nappali ellátást, s ha az megvalósul, akkor átadjuk nekik a helyi házi segítségnyújtást rendszerét is – mondta Koncz Imre, aki még hozzátette: – Az egyház mindig is felvállalta az idősek, elesettek, fogyatékosok gondozását, szociális ellátását, vagyis a szeretetszolgálatot. A lehetőségek most olyanok, hogy nagyobb szerepet tudunk vállalni a társadalmi életben.

Feladatátvállaló egyházak

– A Hajdúdorogi Egyházmegye kereste meg a megyei önkormányzatot, hogy szerepet kívánnak vállalni a szociális, oktatás-nevelési, gyermek- és ifjúságvédelmi kötelező feladataink ellátásban, intézményeink fenntartásában és működtetésében – mondta lapunknak Kovács Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke. A megyei közgyűlés januári ülésén hagyta jóvá, hogy az önkormányzat és a Hajdúdorogi Egyházmegye megkösse azt a keret-megállapodást, mely első lépése a végleges, a konkrét elveket, személyi és tárgyi feltételeket tartalmazó feladatellátási szerződés elfogadásának és aláírásának.

– A görög katolikus egyház szociális ágazatban a szakolyi ápoló-gondozó otthont, a baktalórántházi gyermekvédelmi központhoz tartozó öt lakásotthonból hármat működtetne és venné át a feladatokat. Szó van továbbá a nyírbátori gyermekvédelmi központ három lakásotthonának átadásáról is – sorolta az alelnök. Véleménye szerint az egyház eszmeiségében, hitvilágában és erkölcsi kisugárzásában olyan példát tud mutatni, ami a korábbi kormányzat sokszor értéknélküli gondolkodását nem jellemezte. Számtalan példát látunk arra, hogy a már egyházi fenntartásban működő oktatási intézmények olyan polgári életszemléletet  ültetnek el a diákokban, ahol kevesebb az erőszak és a brutalitás.

– Természetesen csak a történelmi  egyházakkal tudjuk elképzelni az együttműködést. Megkeresett bennünket az evangélikus egyház, amely a fogyatékos-és gyermekvédelmi ellátásban, a római katolikus egyház pedig oktatási területen venne át önkormányzati feladatokat. Kovács Sándor azt mondja, a megyei önkormányzat a visszaeső illetékbevételek, és az előző kormányzat idején nominálisan is folyamatosan csökkenő állami normatíva miatt az intézményfenntartói feladatokat egyre nehezebben tudja ellátni. – Az ellátás színvonalának megtartása, és a területen dolgozók biztonsága érdekében indokolt az egyházakkal való együttműködés, hiszen az állami nomatíva és a kiegészítő támogatás révén magasabb színvonalat biztosíthatnak az ellátottaknak, miközben a megyei ellátórendszer integritása sem sérül.

Az egyház lelkisége jelenti a többletet

Dr. Seszták István, a Hajdúdorogi Egyházmegye pasztorális helynöke lapunknak azt mondta, ha minden a tervek szerint alakul, április elején megtörténhet a tulajdonosváltás, s ezt követően a fent említett intézményekben a korábbinál jobb minőségű, másfajta szellemiségű ellátásban részesülhetnek az ápoló-gondozó otthonban, illetve a gyermekvédelmi központ lakásotthonaiban élők.

– Az egyház lelkisége jelenti azt a többletet, mely az ellátás javulását hozza majd magával, a fiatal papjainkban megvan az az erő, mely mindennek az alapját biztosítja. – A minőség javulásához hozzájárulhat az is, hogy abban az esetben, ha az egyház látja el ezen feladatokat, az állam a jelenleginél jóval magasabb normatívát biztosít. Az 1,8-as szorzó kapcsán dr. Seszták István azt mondja: a kiegészítő normatíva nagyságát egyrészt az idei költségvetési törvény, másrészt a Vatikáni Szerződés szabályozza, s az a történelmi múltból fakadó kárpótlás realizálása. – A megyei önkormányzattal kötött megállapodáshoz az vezetett, hogy az egyházunk szerepet szeretne vállalni a megye szociális, oktatási-nevelési, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak ellátásában, mint ahogyan ezt eddig is megtette a hátrányos helyzetben lévők segítése, karitatív tevékenységek patronálása kapcsán – mondja a pasztorális helynök.

- M. Magyar László, Bednárik Mónika, Száraz Ancsa -