Emlék Nyírbátorból – üvegben

A Nyírbátorba ellátogató hazai és külföldi turisták immár nemcsak szívükben és fényképezőgépükben vihetnek haza emléket a nagy történelmi múlttal rendelkező városból, hanem üvegben is. Ráadásul ezt az emléktárgyat később is fel lehet majd eredményesen használni, ugyanis a benne található Bátori Szent Vér remélhetőleg az elfogyasztójában valóban vérré is fog változni.

– Nagy megtiszteltetés volt a Zsindelyes Pálinkafőzde számára, amikor a Nyírbátori Idegenforgalmi és Kulturális Nonprofit Kft. vezetője, Hegedűs Ágnes azzal a kéréssel kereste meg cégünket, hogy a pálinkafőzde alkosson meg egy olyan italt, amely a legjobban jellemző a városra, és természetesen ebben az italban Nyírbátor történelmi szellemisége is visszaköszön – elevenítette fel lapunk számára az előzményeket Juhász Miklós, az érpataki székhellyel működő Zsindelyes Pálinkafőzde marketingmenedzsere.

A Bátori Szent Vér

– Nehéznek, de egyben igen érdekesnek, nagy kihívásnak ígérkezett a feladat. A megvalósítás során a Báthory Erzsébet-féle mondavilághoz nyúltak vissza a pálinkafőzdénk élelmiszeripari mérnökei, hiszen a hiedelem szerint Báthory Erzsébet szűz lányok vérében fürdött. Ezt a hiedelemvilágot felelevenítve készült el végül a Bátori Szent Vér likőrkülönlegesség, amelynek alapját az az Újfehértói Fürtös Ágyas Meggypálinka alkotja, mely a Zsindelyes Pálinkafőzde sok díjat megnyert, zászlós terméke évek óta. Mivel egy likőrkülönlegességről van szó, ezért a meggypálinka alapot fűszerkivonattal tettük még izgalmasabbá. A fűszerkivonatolást (szegfűszeg és fahéj) is meggypálinkán végezték el a szakemberek, az alkoholfok beállítást pedig gyümölcslével – 100 százalékos – meggylével végezték.

Az új terméket május 14-én annak a nagyszabású ünnepségnek a részeként meg is szentelték, amikor Nyírbátorban a felújított római katolikus minorita templomot újra megáldották.

A Zsindelyes Pálinkafőzde nem először kötötte össze a minőségi termékgyártást az idegenforgalommal. A felújított máriapócsi kegyhely felavatására a Bazilita Keserűt és a Bazilita Likőrt  készítette el a cég. A két nedű névadója a Szent Bazil Rend, amelynek a tagjai a XVIII. század első felében jelentek meg a településen, és 1731-ben kezdték el megépíteni a kegytemplomot és vele párhuzamosan a monostort. A bazilita szerzetesek honosították meg Magyarországon a jonatán almát, aminek a termesztésével, forgalmazásával és gyümölcseinek felhasználásával is foglalkoztak, többek között almapálinkát is főztek. Bazilita hagyomány továbbá, hogy a szerzetesek begyűjtötték a vidéken található gyógynövényeket és azokkal önmagukat és az őket felkeresőket gyógyították. A Bazilita Keserű és a Bazilita Likőr a Szent Bazil Rend hagyományait megelevenítve almapálinkából és 33-féle gyógynövény felhasználásával készült.

- M. Magyar László -