Önismeret is kell a pályaválasztáshoz

A gyermek korai pályaválasztási tervei hűen fejezik ki a neveltetése során elsajátított és elfogadott értékeket, törekvéseket, környezeti elvárásokat és rávonatkoztatott terveket.Érdemes ezért mindig arra is figyelni, hogy melyek a gyermek fő motívumai egy pálya kiválasztásánál. Azért törekszik ebbe az irányba, mert szüleitől ehhez kapott mintát, ösztönzést, ezt várják tőle, vagy saját érdeklődése, tudásvágya, belső igényei vezetik a döntésben, és ezért erőfeszítéseket is hajlandó tenni? A pályaorientáció a pszichológus szerint csak akkor lehet eredményes, ha támaszkodik a gyermek saját aktivitására. A fő cél a gyermek öntevékenységének fokozása a megfelelő pálya megtalálása érdekében. A gyermeknek meg kell éreznie a pályaválasztás belső szükségletét. Nem szabad ezt kívülről kapott feladatnak tartania! Tudatosítani kell benne, hogy sikeres pályaválasztásáért ő tehet a legtöbbet.A pályaválasztás gondos előkészítése egyrészről az iskola (osztályfőnökök, szaktanárok) feladata. 

Természetesen a család felnőtt tagjai is befolyásolják észrevétlenül-észrevetten a gyermeket, az otthon látható és a munkahelyükön végzett, a gyermekek számára gyakran szinte ismeretlen munkájukkal. Ez a befolyásolás, a szülők, rokonok információja és személyes példája szerencsés esetben a helyes, reális tervek kialakulásának forrásává válhat. A családtagok elvárásai azonban a pályaválasztás folyamatának támogatása mellett időnként annak eltorzulásához is vezethetnek.Ha az iskola és a család nyújtotta segítség nem elegendő a kérdés eldöntéséhez, érdemes kapcsolatba lépni a pályaválasztást segítő intézményekkel (megyei padagógiai intézet)

A pályaorientáció dilemmáiA pályaválasztási folyamat egyik alapproblémája, hogy a tanulók nagy része az általános iskola nyolcadik osztályában súlyos döntés elé kerül. Arra kényszerülnek, hogy jövőjüket megtervezzék, pályatervüket megfogalmazzák, pedig személyiségük kibontatlansága, jövőjükre vonatkozó elképzeléseik esetlegessége, én-azonosságuk kidolgozatlansága, serdülőkori megoldatlan problémáik még erre a feladatra felkészületlenné teszik őket. A fejlődéslélektan megállapításai szerint az ember leghamarabb 16-18 éves korában ér el olyan fejlődési szintre, amikor tényleg elkezdi átlátni a társadalom működését, összefüggéseit.

A tanácsadás másik gyakori problémája, hogy a jelentkező fiatal választása nem reális. lyen inadekvációs lehetőségek például, ha a választott pályához nem megfelelő a fiatal intellektuális színvonala vagy aktuálisan nyújtott teljesítménye, esetleg inadekvát motiváció fedezhető fel a háttérben, mint például a környezet nyomása, testvérrivalizácó, hatalmi igény stb. A megoldás lehetőségét jelentheti az önismeret fejlesztése vagy a pályaválasztási terv megváltoztatása. 

- KM -