Vendégsorok: Drága hímes

Hogy a tojás? - kérdezem a kofától a piacon, aki azonnal válaszol: harminchat darabja. Mennyiiii?- kérdezem tágra nyílt szemmel, mire az árus azzal „vigasztal”, húsvét felé lesz az még hatvan is, merthogy sok ezzel a költség. Angyal Sándor jegyzeteAztán elújságolja: nagy érvágás, hogy az idei évtől az élelmiszerekre minden piaci szereplő köteles az árbevétele arányában felügyeleti díjat fizetni, amit a gazdálkodók maguk között úgy mondják: már megint új adót vetettek ki az élelmiszerekre. - Bizony lelkem, mindig csak rakják az emberre a terheket! Mert ugye, jött a környezetvédelmi termékdíj és az a 2 százalékos áfás,  vagy miféle, az is vitte a pénzt. Most meg igaz, hogy csak 0.1 százalék az új teher, de ezt nem a nyereség, hanem a forgalom után kell fizetni, ráadásul az állam helyett, merthogy eddig ő állta. Majd azt hallom tőle, hogy nekik eddig  a nyereségük alig érte el az 1 százalékot, na most ennek is lőttek, hát ezért mondja ő, hogy lesz az a  húsvéti hímesnek való tojás még hatvan forint is.

Piacon járatos emberként gyanakvással fogadom szavait, hiszen sokan tapasztaljuk, hogy akad eladó, aki öt kiló fekete retekből  zsáknyi kristálycukrot szeretne venni, hogy pálinkát főzhessen legálisan, odahaza, amin aztán méregdrágán túladhat.  No meg annyit hallani arról, hogy sokan megveszik a fertőzött külföldi élelmiszert a multiknál, aztán 20-30 százalékkal drágábban kínálják a piaci standoknál. Ráadásul a szakember szerint a felügyeleti díj olyan, mint halottnak a csók: eddig sem büntettek érte, ezután sem fognak, csak a pénz ne kifelé, hanem befelé haladjon a költségvetésbe.  Ugyancsak szakmabéli vezető állítja: az összes tehernövekedés, aminek egy része meg fog jelenni az árakban is, tovább csökkenti a termelők bevételét, s ez újabb áremelésekre serkenti őket. Vannak kereskedők s nemcsak az élelmiszereknél, akik már akkor tolják fel az árakat, amikor még csak pletykaszinten áll a tervezet. S ahány élelmiszer, annyi emelés, még akkor is, ha nyakukon marad az áru.