Enyhítette a Nyírsuli Kht. volt vezetőjének és társainak büntetését a Nyíregyházi Törvényszék

Nyíregyháza, 2012. május 15., kedd (MTI) - Enyhítette a Nyírsuli Kht. hűtlen kezeléssel és magánokirat-hamisítással vádolt korábbi vezetőjének és két társának büntetését a megismételt eljárásban meghozott, jogerős ítéletében kedden a Nyíregyházi Törvényszék.Az elsőrendű vádlott Bartha Lászlóra a városi bíróság által korábban kiszabott egy év két hónap, végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést 1,5 millió forint összegű pénzbüntetésre változtatta a másodfokon eljáró törvényszék.

Az első fokon tíz, illetve nyolc hónap, felfüggesztett börtönnel sújtott másodrendű vádlott Pócsik Ágnes, valamint a harmadrendű vádlott Császár Imre büntetését szintén pénzbüntetésre változtatta a bíróság büntetőtanácsa: a két vádlottnak 1,35 millió, valamint 300 ezer forintot kell megfizetnie.

Az évek óta húzódó ügy lényege, hogy a vádlottak a sportolói utánpótlás-neveléssel és a városi stadion üzemeltetésével foglalkozó Nyírsuli Kht. vezetőiként 2003-ban és 2004-ben valótlan tartalmú kiküldetési rendelvények alapján utalványoztak maguknak költségtérítést.

A perben először 2008. május 20-án született döntés: a Nyíregyházi Városi Bíróság felmentette a vádlottakat, mivel álláspontja szerint nem nyert bizonyítást, hogy valótlan tartalmúak lettek volna a kiküldetési rendelvények, és a vádlottak jogosulatlanul vették volna fel a költségtérítést.

Az ügyészi fellebbezés után a megyei bíróság megalapozatlanság miatt 2009 áprilisában hatályon kívül helyezte az első fokú bíróság ítéletét, és más bíró kijelölése mellett új eljárást rendelt el.

A megismételt eljárásban az első fokú bíróság - a vádirattal szemben - azt állapította meg, hogy az elsőrendű vádlott esetében kétséget kizáró módon nem lehetett megállapítani, hogy az utak fiktívek voltak, míg ezt a másod- és a harmadrendű vádlott esetében az utak egy részéről lehetett megállapítani. Az első fokú ítélet szerint Bartha László több mint 2,7 millió, Pócsik Ágnes gazdasági vezető 2,1 millió, míg Császár Imre műszaki felelős 1,5 millió forintot vett fel jogosulatlanul.

A bíróság tavaly júliusban Bartha Lászlót folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében - amelyet részben társtettesként követett el -, valamint folytatólagosan, társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében mondták ki bűnösnek, ezért a bíróság halmazati büntetésül - két évre felfüggesztve - egy év két hónap börtönbüntetésre ítélte.

A társaságban gazdasági vezetői tisztséget betöltő Pócsik Ágnest - társtettesként - tíz hónap börtönbüntetésre és 200 ezer forint pénzbüntetésre, míg Császár Imre műszaki vezetőt - mint bűnsegédet - nyolc hónap börtönre és 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. A büntetés végrehajtását utóbbi két vádlott esetében két év próbaidőre felfüggesztette a bíróság, rájuk egyben 1,6 millió, illetve 1,4 millió forint értékben vagyonelkobzást is kiszabott.

Bartha László 2011. május 31-én mondott le a Nyírsuli Kht. ügyvezetői tisztségéről, s egyben kérte munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését is.

Az ítéletet az ügyészség tudomásul vette, a vádlottak és védőik felmentés, enyhítés és eltérő minősítés iránt jelentettek be fellebbezést. A Nyíregyházi Törvényszék felülbírálta a városi bíróság végzését: mindhárom vádlottnál pénzbüntetésre változtatta át a korábban kiszabott szabadságvesztést, a másod- és a harmadrendű vádlott esetében pedig mellőzte a pénzmellékbüntetést és a vagyonelkobzást.

Bartha László esetében a bíróság a magánokirat-hamisítás vétségét kétrendbeli, folytatólagosan, bűnsegédként elkövetettként minősítette, a Pócsik Ágnes és Császár Imre terhére rótt magánokirat-hamisítás tekintetében pedig mellőzte a társtettesi elkövetésre való utalást.

Gulácsiné Torda Gabriella, a bírói tanács elnöke a másodfokú ítélet indoklásában elmondta: a kiküldetések kimutatásaiból megállapítható, hogy a kiküldetések részben fiktívek, részben indokolatlanok voltak, és ezek utalványozásával megsértették az utalványozók azokat a kötelezettségeket, amelyek a vagyonkezeléssel kapcsolatban terhelték őket.

A lényeg az összegszerűség, de a konkrét összeg nem meghatározható, ezért egy kicsit "merész" az első fokú ítélet a vagyoni hátrány mértékével kapcsolatos megállapítása - közölte a bíró. A tanács elnöke hozzátette: az elkövetési érték a 200 ezer - az elsőrendű vádlott esetében a 400 ezer - forintot meghaladja, de a kétmillió forintot nem érte el.