Ötven éve búcsúztak el az általános iskolától

Sényő - A sényői öregdiákok az egykori csínytevéseket is felidézték az osztálytalálkozójukon.Augusztus 4-én immár harmadik alkalommal találkoztak a sényői általános iskola 1962-ben végzett tanulói. A korábbiakhoz képest abban különbözött a mostani osztálytalálkozó, hogy az idén kerek évfordulót, az ötvenediket ünnepelték az öregdiákok.

– Az ünnepséget Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba című versével nyitottuk meg, melyet két kisdiák, Izsai Klaudia és Bunász István szavalt el. Ezt követte a „hetes” jelentése, amit kedves tanító nénink, Tóth Józsefné aranydiplomás tanárnő fogadott. Az örökre hiányzó diákokra, tanárokra gyertyagyújtással, egymás kezét fogva emlékeztünk meg, miközben Gregor József: Az én utam című dala szólt. Mindannyiunk szeme könnyektől csillogott. Emléklapot és osztálynévsort kaptunk, valamint elküldtük az általános iskola jelenlegi igazgatójának, tanárainak is szívből jövő jókívánságainkat. Kértük, a mai diákokat is Kölcsey erkölcsi tanításainak szellemében neveljék – tájékoztatta portálunkat Szabó Józsefné. – Tanító néninket tiszteletbeli osztálytársunkká fogadtuk. Mivel tudtuk, minden mókás dolgot szívesen fogad, gyémántnak látszó apró kövecskéket ajándékoztunk neki kis batyuban, aranydiplomája mellé. Ő nagyon örült a meglepetésnek, majd átvette az osztályt. Mindenki beszámolt a legutóbbi találkozásunk óta eltelt időszak eseményeiről. A színes elbeszélések végére megérkezett a finom ebéd is. Pezsgőbontás után az étkezés ideje alatt folyamatosak voltak az élménybeszámolók családról, munkáról, nyugdíjas évekről. Anekdotákat, csínytevések emlékeit elevenítettük fel. Csak mosolygó, boldog arcokat lehetett látni. Nagyon örültünk egymásnak – a szeretet lengte be a polgármesteri hivatal dísztermét.

A délután az évfordulóra sütött ünnepi torta felvágásával folytatódott, hazaindulásig pedig süteményezés, kávézás, beszélgetés és sok nevetés jellemezte a találkozót.

– A búcsúzás nagyon nehéz volt. Néhány osztálytársunkkal többször is összeölelkeztünk. Megígértük, hogy két év múlva újra találkozunk. A távol lakók mind jelen voltak. Sajnáljuk azokat, akik nem jöttek el, mert mi egy meghitt, szép emlékkel lettünk gazdagabbak.