Ez az, amit le kell tenni!

Téli reggelen, disznóölésnél egy kupica kisüsti! Nyári melegben, az árnyékban egy korsó hűvös sör! Egy finom ebéd közben kortyolgatott pohárka száraz vörös! A reggeli kávéhoz egy szál a megszokottból! Mi a közös ezekben? Jólesik! Mi a kakukktojás? Természetesen az utolsó, a cigaretta. Mán László jegyzeteMiért? Azért, mert amíg az előző három nem hogy káros lenne, az említett mértékben jótékony hatással bír egy felnőtt szervezetésre, addig egyetlen slukknak is csak negatív hatása van.

Nem véletlenül nevezik koporsószegnek! Persze a füstöt mellre szívók sajnos népes táborába tartozók mindegyike tisztában van ezzel, ám csak kevesen képesek végérvényesen eldobni, letenni, abbahagyni. Egy baj van ezzel. Mindhiába a sok-sok elrettentő statisztikai adat, a mindenre kiterjedő felvilágosítás és orvosi segítség, hiába a tiltás, az áremelés, a stoplámpát nem kívülről kell megnyomni, ezt csak az agyban lehet lerendezni.

Pedig sok bölcsen döntő korábbi dohányos is megerősítheti, hogy pofonegyszerű az egész: nem kell rágyújtani! És bármennyire hihetetlen, ez valóban így van. Nem ez a nehéz, hanem az ehhez vezető útra rálelni, elhatározni, majd megtenni. Sorstársaimnak mi mást javasolhatnék, mint azt, hogy mihamarabb próbáljuk meg: ha valaki úgy gondolja, akkor a napi dózis csökkentésével, gyengébb vagy a nem megszokott pöfékelésével. Segítsünk magunkon tapasszal, gyógyszerrel, rezonátorral, kézrátétellel vagy bármi mással.

Egy legyen a jelszónk: Tegyük le! Mert ezzel sokkal többet nyerhetünk, mint amennyit veszíthetünk!