Legalább veszteség ne legyen!

Nagykálló - Jó almaterméssel, nyomott piacon, folyamatos értékesítési kényszerben.

– Maximálisan elégedett volnék a kiváló terméssel, csak piaci problémák ne keserítenék az értékesítést! – meséli lapunknak Gyermán Miklós nagykállói gazda, aki 1995-96-ban telepítette 8,4 hektáros intenzív ültetvényét. – Bár az előző néhány évben sok almát nem szállítottunk az orosz piacra, az embargó közvetve jelentősen érint minket is. Méghozzá úgy, hogy akik kiszorultak az orosz piacról – lásd lengyelek –, azok az almájukat megpróbálják itt is eladni. A korai fajtákkal már szeptember utolsó dekádjában megkezdtük a szüretet, de az értékesítés rendkívül nehezen megy – mondja Gyermán Miklós, aki a később betakarított többi fajta termésének értékesítési reményeivel kapcsolatosan sem túl bizakodó: – Mivel saját hűtőtárolóm nincs, a termést folyamatosan értékesítenem kell. TÉSZ-eknek, léüzemnek, kereskedőknek adom el. Nagy kérdés, milyen keresletre számíthatok az idén.

A nagykállói kertész üzemmérnök gazda 1995-96-ban telepítette 8,4 hetáros, hektáronként 2340 fát számláló – közte Idared, Jonagold, Jonika, Novajo, Gála must, Golden és Granny smith fajtákat tartalmazó – intenzív ültetvényét, amelyet támberendezéssel és csepegtető öntözéssel is ellátott.

Nehéz az értékesítés

– Az idén hál’ istennek nem volt jég, és jól sikerült a növényvédelmem is – számol be aktuális eredményeiről Gyermán Miklós. – Hogy a sokfelől hallott almafa-varasodás gondok a kertemet elkerülték, az a szakmailag jól megválasztott növényvédő szereknek és kijuttatási időpontoknak köszönhető. Közepes fertőzési nyomás mellett 16–18 permetezéssel is sikerült megvédeni még a köztudottan fogékony Gála must és Golden fajtákat is a varasodástól, illetve az Idaredet is a lisztharmattól. Bátran kijelenthetem, az idei almám jó minőségű, csupán az arra legérzékenyebb Jonagold almák lettek napégettek. Állati kártevőkkel sem gyűlt meg a bajom, a kihelyezett csapdák segítettek telibe permetezni az almamolyrajzást. Nagyobb probléma viszont az M9-es alanyokat pusztító gomba (Phytophtora kaktorum), amelynek a fölszaporodása a felmelegedéssel hozható összefüggésbe.

Jól indult tehát az év, nem volt késő tavaszi fagy sem, a jó kötésből pedig igazán nagy termés alakult ki a nagykállói Gyermán-kertben, de éppen ezért sok az aprós alma, ami némiképp rontja a asztali és ipari alma korábbi években kiváló arányát.

– Maximálisan elégedett volnék a kiváló terméssel, csak piaci problémák ne keserítenék az értékesítést – tér át a végső soron egész évi munkája gyümölcsét jelentő bevételi problémákra a gazda.

– Bár az előző néhány évben sok almát nem szállítottunk az orosz piacra – Kállóból évi 8-9 kamion, ha kiment oda – ám az idei embargó közvetve jelentősen érint minket is. Méghozzá úgy, hogy akik kiszorultak az orosz piacról – lásd lengyelek –, azok az almájukat itt is megpróbálják eladni. A kertben a korai fajtákkal már szeptember utolsó dekádjában megkezdtük a szüretet, de az értékesítés rendkívül nehezen megy. Az amúgy sem nagy testű Gála almák lettek kiváltképp „aprósak” az erőteljes berakódás következtében, az ethreles termésritkítás ellenére is.

Nem követte ováció

Ami a később betakarított többi fajta termésének értékesítési reményeit illeti, Gyermán Miklós nem túl bizakodó.

– Mivel hűtőtárolóm nincs, a termést folyamatosan értékesítenem kell. Tészeknek, léüzemnek, kereskedőknek adom el. Nagy kérdés, milyen keresletre számíthatok az idén. A kormány almapiaci mentőöve jónak ígérkezik. A beharangozott 20 forintos léalmaárra egy szavunk se lehet, csak már látnánk, miképpen realizálódik. A meggy esetében az ígért támogatást nem láttam lecsapódni a termesztőknél, ezért szkeptikus vagyok mindaddig, amíg ki nem fizették. Ami a 35 forintos árat illeti, azt nagy termesztői ováció nem követte, de én azt az összeget a kompótalmára értettem, a minőségi asztali almáért az én olvasatomban 60–65 forintot adnak majd kilónként, ami az esetemben 40 tonnás termés­átlaggal számolt 40 forintos önköltség mellett kihozhatja ezt az évet nullszaldósra.

KM-GB